Janival és Pistivel beszélgettünk arról, hogy honnan jött az esport-kupasorozat ötlete, és hogy mire számíthatunk tőlük a jövőben.
A TheVR csapata mindent megtesz azért, hogy kedveskedjen saját közösségének, legújabb kezdeményezésük pedig szintén azért született, hogy még jobban összerántsák a játékosokat: hamarosan elindítják az első esport-kupáikat!
A jövő hétvégi Hearthstone versenyre pillanatok alatt elfogyott a hely, akit azonban a PUBG mozgat, az mindenképpen figyelje a weboldalt, hiszen négy selejtezőre is lehet majd nevezni!
A bejelentés alkalmából el is kaptuk Janit és Pistit egy kis beszélgetésre, ahol megkérdeztük tőlük, hogy honnan jött az ötlet, és hogy mi lesz szerintük ennek a kezdeményezésnek az igazi ereje.
A gamingen belül ti már nagyon ismert arcok vagytok, így adta magát a dolog, hogy az esportba is belekóstoljatok. De mégis mi volt az az impulzus, ami arra vezetett titeket, hogy ebbe is belenézzetek?
Jani: Mi alapvetően elég régóta gondolkozunk már azon, hogy mit kéne kezdeni az esporttal, már nagyjából három éve. Csak akkor is láttuk azt, hogy annyira kevés időnk van, hogy egyszerűen nem lesz arra kapacitásunk, hogy ezzel is komolyan foglalkozzunk. És most eltelt ennyi idő, kialakult egy szorosabb közönség mostanában a nézőink között, és ők ajánlották, ők hozták fel újra ezt a témát, ezért is vettük elő.
Pisti: Pontosan. A közösségépítés tudatos volt nálunk, nagyon szerettünk volna létrehozni egy platformot azoknak, akiknek a barátai például nem játszanak videojátékokkal, csak ők, hogy ezek az emberek is hozzáférhessenek a multiplayer játékokhoz. Ott van a Discordunk, ahol csináltunk szobát majdnem minden létező multiplayer game-nek, ahova be tudnak menni találni maguknak játékospartnereket, akikkel már meg mernek venni mondjuk egy 5 playeres multi játékot – különben minek vennéd meg, ha nem tudsz kikkel játszani? Az emberek pedig ugye versenyeznek, lassan kialakult az, amit szerettünk volna. Igény lett arra, hogy szeretnének egy kicsit egymás között konkurálni az emberek. És most már végre eljutottunk addig, hogy muszáj legyen csinálnunk egy ilyet.
Jani: Igen, igazság szerint először jött egy közösségi ötlet, hogy legyen házi bajnokság jelleggel néha ilyen játék. Felkaroltuk ezt a dolgot és kialakítottunk egy kis minicsapatot a közösségen belül, hogy szervezzünk versenyeket.
A “normális” hazai esport-versenyeken, a kisebb kupákon előfordul, hogy nem jön össze annyi fő, mint amennyien egy-két óra alatt neveztek nálatok például a Hearthstone-versenyre, amire már nem is lehet jelentkezni. Mi ennek az oka szerintetek?
Pisti: Mivel ezt a közösségen belül hirdettük meg – de természetesen olyanok is csatlakozhatnak, akik nem a közösség tagjai -, ezért az emberek egymással játszanak majd, és általában névről ismer mindenki mindenkit, attól függetlenül, hogy milyen sokan vannak. Ez egy picit feloldja azt a feszültséget és gátlást, ami az emberekben benne van, amikor jelentkeznek egy versenyre. Szerintem építő hatással lesz az esportra olyan szinten is, hogy talán skillben egy kicsit jobban be tudják majd határolni magukat a játékosok, ha több ezer ember közül választjuk ki azokat, akik játszhatnak.
És talán sikerülhet valami olyasmi is, hogy a mi közösségünkből kikerül valaki a nagy esport-világba, mert nagyon nehéz szerintem.
Sőt, ez a legnehezebb része: otthonról, mondjuk egy ladderen belőni azt, hogy milyen skilled van vagy hogyan játszol, és sokan emiatt félnek tőle.
Szóval úgy érzed, hogy sokan egyszerűen félnek elindulni a versenyeken, és ezért nem teszik próbára a tudásukat?
Pisti: Igen! A saját MMR-juk miatt nem kapnak olyan playereket, mint akiket látnak a Twitch-en, ahogy játszanak.
Az van bennük, hogy “ő kegyetlen jó, én nem vagyok annyira jó, vajon mit tudnék csinálni ellene?” És ez nem derül ki.
Hogyha benevezel egy hasonló versenyre – legyen az akár egy közösségen belül, ahol egy kicsit azért lazábban lehet felfogni a dolgokat -, akkor hátha könnyebben meg tudod tapasztalni azt, hogy mégis hol helyezheted el magad. Hiszen nagyon sok játékban azt látjuk, hogy nincs meg az a ranking system, amivel egyértelműen be tudnád lőni magad, és ezek a versenyek abszolút jók ebből a szempontból.
Jani: Most ugye Hearthstone-nal kezdünk, aztán az volt a terv, hogy Rainbow Six bajnokságot is szervezünk, de közbejött a PUBG, mert kaptunk hozzáférést, amivel tudunk kupát csinálni. És bár a PUBG annyira nem esport, egy early access game-ről van szó, mégis nagyon elhaladt abba az irányba, ezért megpróbálunk egy kupát szervezni.
Pisti: Ez is egy olyan játék ám, ahol nagyon nehéz 100 ember közül, rettentő nagy RNG-vel és mindennel együtt kiszámolni, hogy te most milyen játékos vagy. És talán jobban megismerik egymást az emberek, meg persze a saját skilljüket. Valamit muszáj volt kezdenünk ezzel a dologgal, és mi úgy láttuk, hogy a közösségünkkel együttműködve ezt létre tudjuk hozni.
A PUBG olyan szempontból nagyon érdekes, hogy egy early access játék, pár hónapja van kint, de máris több millióan ráugrottak, egészen elképesztő. Látszik az esport-potenciál is, de itt felmerül a tyúk és a tojás dilemmája. Jó esportot csak a már befutott és népszerű címekből lehet vajon csinálni, vagy ha egy új játék elég jó és rákap a közönség, akkor abból már lehet esport? Melyik az erősebb tényező szerintetek?
Pisti: Én, aki egy kicsit kintebb vagyok ebből a kompetitív dologból és némileg kevesebbet játszom ilyenekkel, azt látom, hogy ha a játék nem alkalmas arra, hogy esport legyen – mechanikailag, vagy akár balansz szinten -, akkor nem lesz belőle az, maximum egy nagyon rövid ideig.
Jani: Én is azt mondanám, hogy igazából mindkettő kell hozzá. Az is kell, hogy mechanikailag megfelelő legyen a játék az esportra, de az is, hogy ugyanakkor le is legyen “butítva” ahhoz, hogy az emberek könnyen felvegyék a versenyt, könnyen hozzászokjanak, meg persze a popularitás is kell.
Pisti: Nyilván ez kell a népszerűség miatt. De például a PUBG-nél az mindenféleképpen egy fontos dolog, hogy kezdődött a PlayerUnknown oldalon egy ARMA moddal, utána tovább finomodott hatalmas pénzmennyiség mellett a H1Z1: King of the Hillben, és ez már a harmadik iterációja tulajdonképpen a battle royale-nak. Nyilván nagyon sokat csiszolódott ez a dolog, ezért lett annyira jó, hogy már az early-early-early access-től kezdve élvezetes volt játszani.
Mit kell tudni rólatok esport tekintetben? Milyen játékokat követtek? Játszotok vagy játszottatok-e kompetitív szinten is?
Jani: Én nagyon sokat CS:GO-ztam, sőt, igazság szerint az 1.5-tel kezdtem, amikor Kodiakék leverték a 3D-t a FoP-pal.
Igen, az most volt nemrég! 🙂
Jani: Nemrég volt, igen! (nevet) De nagyon régóta játszom, a CS:GO-val tényleg kompetitív szinten is nyomtam, nagyon rá voltam függve, de semmi komoly eredményem nincs. Most pedig PUBG-zek, de nagyon.
A versenyeket is követed valamennyire, például most a CS:GO Majort?
Jani: Persze, valamilyen szinten követjük! Sőt, szokott program lenni, hogy együtt nézzük.
Pisti: Igen, napközben, amikor dolgozni kéne! (nevet) Én nem szoktam túl sok kompetitív jellegű játékkal játszani, ennek főleg az az oka, hogy rettentő sok story-based címmel játszom a csatornán, amik gyakran komolyabb előkészületeket igényelnek. Ennek ellenére nézni nagyon szeretem, a CS:GO-t én is szoktam követni, inkább a nagyon nagy versenyeket, illetve a régi csapatokat, akiket még én is ismerek, őket nagyon szeretem nézni. Én egyébként StarCraftoztam sokáig és azt élveztem, imádtam nézni is, de mióta abból kiestem, már nem is nagyon követem.
Nyilván most még nagyon az elején vagyunk ennek az esport kezdeményezésnek, de gondolkoztatok már azon, hogy a jövőben mivé nőheti ki magát ez az egész? Játékok, események?
Pisti: Mi igazából nyitottak vagyunk arra, amire a közösségünk is. Azok a játékok esélyesek arra, hogy működjenek ebben a keretrendszerben, amiket sokan szeretnének játszani.
Mi nem határolódunk el az olyan game-ektől, amikből például nem létezik esport-liga.
Mert ettől mi még szervezhetünk belőle versenyt.
Jani: Igazság szerint az egészet úgy kezdtük, hogy kiírtunk egy szavazást, egy kérdőívet a fórumunkra, és megszavazták az emberek, hogy milyen játékokat szeretnének látni, és a legnépszerűbbekkel fogunk foglalkozni. Vannak tervben olyanok is, hogy például előveszünk régebbi játékokat és azokból csinálunk ilyen fun ligát, úgyhogy vannak ötletek.
Pisti: Igen, de alapvetően arra vagyunk nyitottak, amit sokan szeretnének játszani.
Jani: De egyébként lehet szó akár offline eseményről is – majd meglátjuk, mi lesz ebből. De addig még hosszú az út.
Pisti: Az a lényeg, hogy ehhez a dologhoz mi alapvetően a közösség oldaláról állunk hozzá. Jelenleg nincsenek tervben monetizált dolgok az esport oldalon, sem élő rendezvények.
Mi egyelőre tényleg közösséget építünk.
Ez egy teljesen nonprofit, nézőkért zajló téma, ami nyilván számunkra is egy nagyon élvezetes dolog!
És ez jól illeszkedik az egész kezdeményezés filozófiájához is…
Pisti: Ha magamra gondolok tíz évvel ezelőttről, én
örültem volna, ha lett volna egy hely, ahova oda tudok menni, beszélhetek az emberekkel játékokról, játszhatok másokkal, függetlenül, nem úgy, hogy “cyka blyat” meg hasonlók.
És örülök neki, hogy van egy ilyen hely! A versenyek pedig a közösségépítés szempontjából fontosak. A másik pedig, szerintem biztos fog szűrni a közösségen annyit, hogy kikerülhet belőle esetleg játékos, én annak nagyon örülnék. És megmondom őszintén, nekem van egy olyan titkos-gyilkos gondolatom, hogy reményeim szerint ez lehetőséget ad olyan embereknek, akik lehet magukról sem tudták azt, hogy valamiben tényleg különlegesen jók.
A lényeg, hogy az emberek érezzék, hogy nincs veszítenivalójuk, csak meg kell ragadni az alkalmat – meg persze biztosítani is kell azt számukra!
Pisti: Igen! És hiába nem arról a tipikus vérre menős dologról van szó, ettől függetlenül lehet, hogy három-négy-öt kör után ha valaki folyton nyer, akkor lehet, hogy felismeri magában azt, hogy lehet kellene valamit ezzel kezdenie.
Ez egy szuper végszó, köszönjük az interjút és sok sikert a kezdeményezéshez!
Ne maradj le semmiről, kövess minket Facebookon is!
