Megnéztük, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a rendszer, és azt is, hogy lehetne-e helyette valami más.
Azt gondolom mindannyiunkkal előfordult már, hogy ránéztünk a statisztikára meccs közben, észrevettük, hogy valamiben, esetleg több mérőszámban is vezetünk és elkezdtünk máshogy játszani. Kicsit óvatosabban, hogy ne haljunk meg, kicsit többet vonalazva, hogy igenis miénk legyen az a siege damage és XP, még akkor is ha társaink emiatt 4v5-re kényszerültek. Nem feltétlenül tudatosan, lehet, hogy csak tudat alatt.
Mi történik ilyenkor? Flame. Jogos? Persze, de teóriát gyártunk, hogy le kellett szedni azt a három miniont, mert rombolták a tornyot – pedig ilyenkor nem csak a meccset, de az MVP címet is bukhatjuk, hisz több eséllyel kapja valaki a nyertes csapatból, ha nagyjából egálon áll velünk.
Ilyenkor érdemes meccs után kis szünetet tartatni és (újra) eszünkbe vésni, hogy a győzelem a cél, nem pedig az egyénieskedés – már csak azért is, mert nem csak MVP-ként szerepelhetünk a játék végén, van más módja is.
Az MVP-n túl is van élet
A játék végi képernyőn összesen öten szerepelnek: értelemszerűen az MVP, valamint négy másik játékos, akik egyéb címek miatt kerül oda.
Vannak köztük értelmesek, mint például a “Painbringer”, amit az kap, aki a legtöbbet sebezte hősökbe, de van rengeteg értelmetlen – például a “Trapper”-t az kapja, aki a legtöbb ideig rootolta az ellenfeleket összességében, amit ugye eleve csak az kaphat, aki rendelkezik ilyen képességgel…
Hogy a kiosztást is mennyire képes elszúrni a gép, arról álljon itt egy tweet, aminél Genji 12 halállal megkapta az “Escape Artist”-ot (alacsony életponton megmenekült a halál elől).
Escape Artist. Dumbest stats award ever. @BlizzHeroes pic.twitter.com/SWym2FQauu
— HerrVigg (@HerrVigg) 2018. február 18.
Kell nekünk ez?
Önmagában az MVP rendszer nem rossz elképzelés: nyertes meccs után megkapni ezt a címet, vagy a fentebb említett egyéb kiegészítő nevek közül valamelyiket erősíti a jó érzést. Adott esetben megadja a motivációt arra, hogy menjünk még egyet, mert megy a szekér.
A probléma ott kezdődik, amikor már meccs közben a statisztikákat bújjuk és kis túlzással riválisként tekintünk csapattársunkra, akivel fej-fej mellett haladunk mondjuk hero damage-ben.
Szerencsére jutalom nem jár a címért (az igazi káoszt okozna), de ha már jutalmazási rendszer, akkor a League of Legends-ben található honor system hasznosabbnak tűnhet.
Ott meccs végén három féle kategóriában jutalmazhatjuk meg egyik társunkat:
1. “stayed cool”: végig nyugodt maradt és a játékra fókuszált
2. “great shotcalling”: csapatkapitányként irányított mindenkit
3. “GG<3”: bármi egyéb (például kedves volt vagy segítőkész)
Ezeket összegyűjtve szépen lassan különböző jutalmakban részesülhetünk. Az előnye? Nem statisztikán, hanem emberi viselkedésen alapszik és nem a gépet kell “meggyőzni”, hanem az társainkat, tőlük kapjuk. Jól átgondolt a szisztéma, talán érdemes lenne átvenni.
Összességében elmondható, hogy az MVP rendszer bár konkrét jutalmat nem ad, de a meccs utáni jó érzést tovább fokozza – csak helyén kell kezelni és nem előtérbe helyezni már a meccs alatt.
Ti jónak tartjátok így a rendszert, vagy érdemes lenne változtatni rajta?
Ne maradj le semmiről, kövess minket Facebookon is!
