A 2023-as év nyarát egy ideig még biztosan vissza fogjuk sírni, már ami az SSD és a RAM szegmenset illeti. Ekkor rekord alacsony áron juthattunk hozzá a gyors háttértárakhoz és memóriákhoz, hiszen az ezeken található NAND chipeket fillérekért adták a gyártók. Azóta értelemszerűen emelkedést olvashatunk le, ám azért manapság is találhatunk remek opciókat, ha SSD-k után nézelődünk. Az éppen aktuális felhozatalból nemrégiben ki is választottuk a legjobb darabokat, ám érdemes lehet tisztában lenni néhány alap fogalommal, specifikációval. 1 TB-os SSD-t találhatunk 23 ezer forintért is, de 50 ezer forintos árcédula sem ritka. Nincs azonban egyértelműen jó választás, hiszen a felhasználói módok, az anyagi keret vagy éppen az alaplapunk tulajdonságai is befolyásolhatják a későbbi döntést.

Nézzük is, hogy milyen fogalmakkal érdemes tisztában lenni, ha SSD után nézelődünk!

NVMe vs. Sata SSD

Elérkeztünk az első és legfontosabb kérdéshez, a kialakításhoz. Manapság az SSD-k 99%-át vagy SATA csatlakozóval vagy M.2 NVMe kialakításban találjuk meg. A SATA csatlakozó egy letűnt korból maradt ránk, egyre kevésbé találkozhatunk vele. 2025-re eljutottunk oda is, hogy már árban sem jobbak az ilyen csatlakozóval felvértezett háttéttárak. Előfordulhat, hogy régebbi alaplap vagy laptop esetében erre a csatlakozóra kell hagyatkoznod, ám manapság gyakorlatilag csak hátránnyal érdemes kalkulálni. Egyrészt a SATA 3 maximális sebessége valahol 560 MB/s környékén tetőzik, míg PCIe 5 – NVMe esetén ez akár 12-13 GB/s is lehet. Szintén az NVMe csatlakozás mellett szól, hogy közvetlenül az alaplapra csatlakoztathatjuk a háttértárat, így nincs szükség extra SATA és tápkábelekre sem. Léteznek olyan SSD-k, melyek ugyan M.2 kialakítással érkeznek, ám csak a SATA sebességeket tudják. Ezek azonban egyre ritkábbak, ám érdemes lehet erre is odafigyelni. Ha az alaplapunkon van még szabad M.2 NVMe csatlakozó, akkor bizony érdemes lehet teljesen mértékben elfelejteni a Sata SSD-ket, hiszen semmilyen előnnyel nem járnak, a hátrányokat pedig fentebb felsoroltuk. 

2230, 2242, 2260, 2280, 22110 M.2 SSD

Az M.2 SSD-k neve után gyakran találkozhatunk egy számsorral. Aggodalomra semmi ok, segítünk eligazodni itt is a fenti kép segítségével. Az M.2 SSD-k neve mögötti szám nem jelent mást, mint az SSD fizikai méretét, a milliméterben mért hosszát. 2280 esetében 80 milliméteres hosszról beszélünk, míg 2230 esetében ez csak 30 milliméter lesz. A 2280 a legelterjedtebb méret továbbra is, aprócska kütyük esetében azonban egyre népszerűbb a 2230-as szabvány is. Az alaplapok, laptopok gyártói egyértelműen kiemelik a maximális és minimum támogatott hosszt is, érdemes vásárlás előtt felcsapni a kézikönyvet.

PCIe szabványok

Kiválasztottuk tehát a megfelelő csatolót és a méretet. Gyakran találkozhatunk egy 3.0, 4.0 vagy manapság 5.0 jelöléssel az SSD-knél. Ez azt mutatja meg, hogy milyen PCIe szabványon csatlakozik a gépünkhöz a háttértár. Az esetek 99%-ban visszafelé kompatibilisek ezek az SSD-k, így akkor sem kell aggódnod, hogy ha csak 3.0-ás csatlakozót találsz a gépeden, de az SSD ennél újabbat támogat. Ebben az esetben természetesen gyengébb sebességeket mérhetsz, mint amire az SSD képes.  A szűk keresztmetszet tehát vagy az alaplap vagy az SSD szabványa lesz, ám ez „csak” a sebességet érinti, a használhatóságot az esetek 99%-ban nem. Az is előfordulhat, hogy hiába tudja a PCIe 4.0 csatlakozót az SSD, mégsem képes kiaknázni teljesen a csatlakozó korlátait, ám ezzel sincs semmi gond. Az alábbi maximális sebességekre érdemes készülni valós körülmények között:

• PCIe 3.0 NVMe SSD: ~3,500 MB/s
• PCIe 4.0 NVMe SSD: ~7,500 MB/s
• PCIe 5.0 NVMe SSD: ~14,000 MB/s

QLC vs. TLC SSD

Szintén egy rövidítés, mellyel gyakran találkozhatunk az SSD-k leírásánál. A TLC a Tri-Level Cell, míg a QLC a Quad-Level Cell rövidítése. A NAND flash memórián tárolt adatok digitális jelekként (bitekként) jelennek meg, amik memóriák celláiban tárolódnak. Az egyes cellákban tárolt bitek száma határozza meg a használt flash memória típusát. A Single-level cell (SLC) flash memória cellánként egy bitet tartalmaz. A Multi-level cell (MLC) megduplázza a kapacitást, cellánként két bittel. A Triple-level cell (TLC) cellánként három, míg a Quad-level cell (QLC) cellánként négy bitet tartalmaz, így az SLC flash memóriánál négyszer nagyobb kapacitást biztosít – írja a Synology. Manapság a TLC és QLC számít standardnak, ha megtehetjük, akkor érdemes az előbbit választani, ám 2025-ben a QLC sem jár már érezhető hátránnyal.

DRAM

Az első SSD-k rendelkeztek saját memóriával, úgynevezett DRAM-mal. Ez a chip nem csak a gyorsítótárazásban segített, de azt is eltárolta, hogy hol találhatjuk az adott biteket a NAND chipen. Manapság azonban a gyártók szeretik lespórolni ezt az alkatrészt. Ilyenkor a rendszer memóriája végzi a piszkos munkát, mely bizonyos hátrányokkal járhat. Adott írási mennyiség után a DRAM nélküli SSD-k kifulladhatnak. Néha ez pár GB-ot jelent, de manapság már néhány modell 150 GB-nál sem lassul vissza. Nem véletlen, hogy egyre ritkábban találunk DRAM-mal felvértezett SSD-t. Ha kiemelten fontos a stabil, konstans sebesség, akkor érdemes DRAM-mal felvértezett modellt választani. Azt azonban kijelenthetjük, hogy a DRAM nélküli példányok sokkal jobb ár-érték aránnyal rendelkeznek és átlagos felhasználói szinten nem járnak érezhető hátránnyal. 

Az „élettartam”

Az SSD-knél van még egy érték, amivel szintén sokszor találkozhatunk. Ez pedig nem más, mint a TBW avagy a Terrabytes Written. Ez az érték azt adja meg, hogy mi az az írásmennyiség, amit még garantáltan, komolyabb cellaromlás nélkül is elbír az SSD. Ez nem jelenti azt, hogy ennek akár tízszeresével sem birkózna meg az SSD, sokkal inkább egy iránymutató érték csak, mely például garanciáztatásnál segítheti a felhasználót. Minél drágább egy SSD, annál nagyobb ez az érték, ez összefügg azzal is, hogy a drágább modellek a fentebb már kivesézett TLC technológiát alkalmazzák a QLC helyett. A TBW azonban nem garancia semmire, így egy méregdrága SSD is megadhatja magát jóval az érték elérése előtt. Összehasonlítási alapnak azonban nem rossz, hiszen árulkodik a felhasznált komponensek minőségéről. Fontos azonban, hogy csak azonos méret (pl. két 1 TB-os SSD) esetén érdemes összehasonlítani ezt az értéket, hiszen minél nagyobb kapacitású egy SSD, annál több ez a szám.