Manapság már nem lepődik meg senki egy 500 wattot zabáló videokártyától, de az Intel színtéren a 300 wattos fogyasztás sem elképzelhetetlen. Az ilyen hatalmas fogyasztás azonban bizony komoly hőtermeléssel is jár. Éppen ezért kikerülhetetlen manapság is a PC komponensek hőmérsékletének vizsgálata. CPU-k és GPU-k esetében más-más értékek számítanak jónak, sőt, még akár processzorgenerációk között is lehetnek különbségek. Egyetlen egy megnyugtató értéket nem lehet tehát mondani, ám olyan tartományokat már igen, amit elérve biztosan nem kell attól aggódnunk, hogy a gépünk túlmelegszik.
Miért melegedik túl a hardver és ez miért rossz?
Legyen szó bármilyen chipről, ezek különféle anyagokból épülnek fel. Ide sorolhatjuk a különböző félvezetőket (pl. szilícium) vagy a fémeket (pl. réz) vagy a kerámiát, netán a műanyagot is. Az elektromos töltések áramlása és tárolása ezeken a félvezetőkön és fémeken keresztül teszi lehetővé a chipek megfelelő működését. Tökéletes rendszer azonban nem létezik, így hő formájában adják ki magukból ezek az egységek a veszteség jelentős részét. Jól sejthető, hogy 500 wattok esetében ez már komoly mérnöki tervezést igényel.
A túl magas hőmérséklet több problémát is generálhat. A fém alkatrészek ellenállása a magasabb tartományokban megnő, míg a félvezetőké csökken. A túl magas hőmérsékletnek köszönhetően az eszköz elektromos viselkedése megváltozhat, mely rengeteg működési, így számítási hibát generálhat. A gyártók éppen ezért kijelölnek egy optimális működési tartományt, melynek elérését követően különféle védelmi mechanizmusok védik meg a chipeket a károsodástól. Ez jelentheti a GPU/CPU órajelek visszafogását, de szélsőséges esetben akár a teljes gépleállás is szóba jöhet.
Processzorok
Az Intel esetében két limit jöhet szóba. Az elsőt Tjunction / Tj max néven szokták illetni. Ez az a hőmérséklet, melynek elérése után a fentebb említett védelmi mechanizmusok aktiválódnak. Ekkor visszaveszi a fogyasztást, az órajeleket, kritikus esetekben a feszültséget is. Az is előfordulhat, hogy kikapcsolásra kényszeríti a számítógépet. A másik limit Tcase néven lehet ismerős. Ez inkább egy javaslat, egy cél, mintsem egy konkrét limit. A Tcase azt a maximális értéket adja meg, ahol még éppen kényelmesen érzi magát a processzor egy megfelelő hűtő segítségével. A modern Intel processzorok 100 fok környékén kezdenek visszavenni erejükből, a 2024 végén érkezett Core Ultra széria pedig 105 fokig is elmehet. A fentebb említett TCase pedig hosszú évek óta 72 fokban van meghatározva az Intelnél. Az AMD esetében szintén hasonló számokkal találkozhatunk, a maximális Tjunction érték 105 a vöröseknél. A Ryzen 7000 és Ryzen 9000 széria híresen forrófejű, így a 95 fok sem számít túlmelegedésnek.
Videokártyák
Videokártyák esetében szinte csak és kizárólag Tjunction értékkel találkozhatunk. Beszéljünk lég vagy folyadékhűtésről, a rendszer közvetlenül érintkezik a GPU-val. Ezen kívül azonban több mérőszenzort is elhelyeznek a gyártók, melyekkel akár a VRAM chipek hőmérsékletét is monitorozhatjuk. Szintén fontos érték lehet a Hot Spot, mely a videokártya legmelegebb pontját és annak hőmérsékletét takarja.
A többi komponens?
Nem csak a GPU és CPU egységek melegedhetnek túl. Ide sorolhatjuk a memóriákat és a háttértárakat is. Ezek jóval kevesebbet fogyasztanak, így papíron a melegedés is kevésbé jellemző, ám nem elképzelhetetlen. Ez manapság leginkább a PCIe Gen 4 és Gen 5 SSD-knél érhető tetten, ahol már passzív vagy aktív hűtést is be kell vetnünk.
A limitek
Az alábbi limitekre érdemes tehát odafigyelnünk, ha a hardverek épsége miatt aggódnánk:
| Komponens | Tipikus maximális hőmérsékleti tartomány (°C) |
| AMD CPU | 90 – 105 |
| Intel CPU | 90 – 100 |
| AMD GPU | 95 – 110 |
| Nvidia GPU | 80 – 90 |
| Rendszermemória | 85 – 95 |
| Grafikus memória | 90 – 110 |
| HDD | 50 – 70 |
| SSD | 85 – 95 |
Ezek azok az értékek, amik már tényleg a legfelső határokon mozognak, a valóságban optimális hűtési körülmények mellett nem igazán kellene ilyen számokkal találkoznunk. Processzorok esetében az alábbi táblázat kiváló útmutató lehet:
| Ideális | Jó | Elmegy | Nem túl jó | |
|---|---|---|---|---|
| CPU (IDLE állapotban, 10% alatt) | <35°C | 35-45°C | 45-50°C | >50°C |
| CPU (50% alatt – játékoknál) | <50°C | 50-65°C | 65-75°C | >75°C |
| CPU (100% alatt) | <60°C | 60-80°C | 80-85°C | >85°C |
GPU-k esetében manapság az 55-70-es értékeket tekinthetjük ideálisnak. Kevésbé jól szellőző házban, gyengébb hűtéssel felszerelt modellek esetén a 75-80 fok sem elképzelhetetlen, ám akkor a videokártya már visszafogja a GPU chipben rejlő potenciált.
Így monitorozhatod a hőmérsékletet
Több program is a rendelkezésünkre állhat, ám ezúttal a legegyszerűbb és ingyenes megoldást érdemes bevetni. Ez pedig nem más, mint a HWInfo.
- Töltsd le a HWInfo legújabb változatát, a Portable variánst még csak telepíteni sem kell.
- Az indítást követően a fenti ablakkal kell találkoznod, itt pipáld ki a „Sensors-only” lehetőséget.
Ezt követően pedig már csak meg kell keresned a CPU-t, a GPU-t vagy éppen az SSD-t a programban. A HWInfo szépen elkülöníti egymástól az egyes komponenseket, így nem lesz nehéz dolgod. Általában a legfontosabb hőmérsékleti adat az adott komponens nevét követő első sorban lesz majd, így nem kell teljes mértékben elmerülnöd a többi értékben. A fenti képen például Ryzen 7 7800X3D CPŐ hőmérsékleteit pillanthatjuk meg. Az első oszlopban az éppen aktuális értéket látjuk, de mellette az átlagot, a maximumot és a minimumot is leolvashatjuk. A fentiek segítségével már pillanatok alatt eldönthető, hogy az adott hardver túlmelegedik-e vagy éppen az optimális hőmérsékleti tartományban működik-e.
