Nem is olyan régen kiveséztük a léghűtések és az AIO folyadékhűtések témakörét. Válasszuk akármelyiket, egy dologban biztosak lehetünk. Valamilyen paszta kell a hűtőegység és a processzor közé. Még a kevésé gyakorlott felhasználók is tudják, hogy pasztára mindig szükség van. Néha hajlamos is lehet ennek túl sok jelentőséget szentelni az ember, az azonban biztos, hogy tényleg kihagyhatatlan adaléka a PC építésének, karbantartásának a CPU paszta. Rengetegen azonban nem tudják, hogy miért is van erre szükség, illetve, hogy mennyi is kell belőle.

Miért is kell paszta a CPU és a hűtő közé?

Kezdjük is a legfontosabb kérdéssel. Miért nem elég, ha a hűtő fém felületét hozzáigazítjuk a processzorunk kupakjához? Nos, egyébként bizonyos helyzetekben már ez is elégséges teljesítményt nyújtana, ám a veszteség ijesztően sok. A válasz szerencsére egyszerű. A CPU-k, a hűtőbordák és azon fém részein apró tökéletlenségeket láthatnánk, ha megvizsgálnánk őket mikroszkóp alatt. Ezek a szabad szemmel egyébként nem is látható kis hibák igencsak tudják rontani a hűtő teljesítményét. A hibáknak köszönhetően a CPU és a felszerelt hűtő közé levegő kerülhet, a levegő pedig bizony nem a legjobb hővezető réteg.

A paszta célja tehát nem más, minthogy ezeket az egyenetlenségeket kitöltse, ráadásul egy olyan anyaggal melynek a hővezetése nagyon jó. Az így kapott tökéletes érintkezésnek hála sokkal kevesebb veszteséggel dolgozhat a CPU hűtő, így jóval kellemesebb hőfokokat kaphatunk.

Miből áll a hővezető paszta?

Erre nem lehet egyértelmű választ adni, ám nem véletlenül. A piacon sokféle megoldással találkozhatunk, ezek összetétele sem azonos. Az azonban elmondható, hogy a gyártók az alábbi anyagokkal szeretnek kísérletezni:

• Cink-oxid
• Szilikon olaj
• Kerámiák
• Alumínium
• Réz
• Ezüst
• Grafit
• Szén nanorészecskék
• Különféle antioxidációs szerek

Manapság három nagy kategóriára oszthatjuk fel ezek alapján a pasztákat. A kerámia alapúakra, a fém alapúakra, illetve azokra melyek szén mikrorészecskéket tartalmaznak.

Fém alapú hővezető paszták

A fém alapú hővezető paszták hővezetési tulajdonságaikban kimagaslanak, ám ezért komoly árat kell fizetünk. Kezdők számára nem ajánlottak ezek, hiszen a fémtartalmuk miatt nem csak a hőt vezetik kiválóan, hanem bizony az áramot is. Elegendő egyetlen egy rossz mozdulat, az alaplapra is jut egy kicsi és máris megtörténik a baj. Általában az árcédula sem kellemes ebben a kategóriában, így szerencsére a kezdő felhasználók nagy része nem is szemezget ezekkel.

Kerámia alapú hővezető paszták

A kerámia alapú paszták is remek hővezető képességekkel operálnak, ám szerencsére az áramot már nem vezetik. Ennek eredményeképp a felhasználók könnyen és biztonságosan felvihetik a kupakra, anélkül, hogy félniük kelljen.

Szén alapú hővezető paszták

A szén alapú hővezető paszták is roppant népszerűek manapság, hiszen például az ikonikus MX-4 is ilyen. Tulajdonságaikban a kerámia alapú megoldásokhoz vannak közelebb, ám jobban bírják a polcon állást, hiszen a szavatossági idejük hosszabb. Ebből tehát nyugodtan betárazhatsz.

A lekvár is jó a CPU-ra?

Sokszor felmerül viccként ez a kérdés, ám voltak, akik már kipróbálták a nagymama lekvárját pasztaként. A magyar interneten talán bacsis 2008-as logout tesztjével találkozhattak a hozzáértők, illetve annak később, Reloaded változatával. A teszt során többféle lekvárt is letesztelt bacsis, illetve egyéb, különlegesebb adalékokkal is próbálta megzabolázni a CPU-t.

Ideig óráig egyébként valóban működhetnek pasztaként, ám hosszabb távon már a kicsapódott víz vagy éppen a megégett cukor is okozhat problémákat.

A paszta felhelyezése

A felhasználók rengeteg módon felvihetik a pasztákat a CPU kupakjára. Erre remek példákat találunk a fenti képen. Papíron a legbiztosabb megoldás a „Buttered Toast” jelölésű felvitel, majd elkenés lehet. A valóságban azonban remek lehet akár az egy nagyobb, borsószemű felvitel, illetve az X és az öt kicsi mintázat is. A CPU hűtő úgyis elteríti ezt a felületeken, ha pedig nem fém pasztát használunk, akkor nem lesz baj abból sem, ha a CPU mellé is jut egy kicsi. A léghűtések királya, a Noctua szintén a pöttyözgetős módszert ajánlja:

Ha megfelelő mennyiségű paszta jutott a CPU és a hűtő között akkor elhanyagolható különbség mérhető fokokban a felviteli módok között. Túl sok pasztát sem érdemes használni, hiszen az is ronthat a teljesítményen.

Az ajánlott típusok

Rengeteg remek pasztával találkozhatunk, ám három terméket érdemes lehet külön is kiemelni, mellyel a kezdők is bátran próbálkozhatnak. Nézzük is ezeket:

• Thermal Grizzly Kryonaut

  • Extrém hővezető képesség (~12.5 W/mK)

  • Ideális tuninghoz és high-end buildhez

  • Nem elektromosan vezető

• Noctua NT-H2

  • Kiegyensúlyozott teljesítmény és egyszerű használat

  • Hosszú élettartam, alacsony hőmérséklet

  • Nem vezető, könnyen eltávolítható

• Arctic MX-6 vagy MX-4 (Az MX-5-öt érdemes kerülni)

  • Nagyon jó ár-érték arány

  • Nem vezető, nem szárad be gyorsan

  • Stabil teljesítmény évek után is

Alternatíva a CPU paszta helyett

Érdemes lehet megemlíteni a PTM7950 nevű megoldást, mely a Honeywell nevéhez fűződik. A PTM 7950 egy rendkívül hővezető fázisváltó anyag (Phase Change Material, PCM), amelyet hővezető pad vagy paszta formájában kínálnak. Fő célja a processzorok (CPU), grafikus processzorok (GPU), SSD-k és más nagy teljesítményű chipek hőelvezetésének optimalizálása. A pad előnye, hogy nem kell szétteríteni, nem folyik le sehová, nemes egyszerűséggel a megfelelő méretre vágva behelyezhető a CPU és a hűtő közé. A fenti videóban ennek működésével közelebbről is megismerkedhetsz, ám 2025-ben bizony még nem sokan használják ezt.