A számítógépes játékok kezdeti korszakában bizony még annak is örült az ember, ha elindult egy-egy cím. Manapság azonban olyan hardveres és perifériás körítést kapnak a játékosok, hogy a legtöbben a határokat feszegetik nap mint nap. Sok felhasználónak már nem elég a 30 vagy éppen 60 FPS, hanem akár 360 FPS-ig hajlandóak elmenni, ha a helyzet megkívánja. Ez valamilyen szinten érthető is, hiszen 60-70 ezer környékén kaphatunk már 240 Hz-es monitort, a felső kategóriáról nem is beszélve. A modern billentyűzetek és egerek pedig gyakorlatilag késleltetés nélkül küldik az információkat a számítógépnek, legyen szó vezetékes vagy vezeték nélküli, azaz Wireless megoldásokról.

Az is érthető, ha valaki a rendelkezésre álló processzorból vagy éppen videokártyából a legtöbbet szeretné kihozni. Erre már beépített, egykattintásos megoldást kínál a legtöbb gyártó, legyen szó memóriáról, videokártyáról, alaplapról vagy a fentebb említett CPU-ról. Az Nvidia az új Nvidia App-ba is elrejtette a tuningolás lehetőségét, de az XMP/EXPO RAM-ok „tuningolása” sem tart tovább pár másodpercnél. Ezeket az extra képkockákat és az ezekkel nyert bemeneti késést azonban érdemes lehet megvizsgálni. Sokszor egy-egy beállítás teljesen megváltoztathatja az összképet, akkor is, ha közben az FPS érték nem is változott.

FPS és input lag mérések

Az FPS mérésére manapság végtelen sok megoldás létezik. Ide sorolhatjuk az AMD/Nvidia beépített átfedéseit, az MSI Afterburner és RivaTuner párosát vagy éppen a LatencyMon alapú megoldásokat. Arról nem is beszélve, hogy a Steam segítségével szintén kiírathatjuk az éppen aktuális képkockaszámot a képernyőnkre. Sok esetben azonban nem is az átlag FPS lehet árulkodó, hanem az 1% és 0.1% értékek. Ezek megadják, hogy mennyire esik le az FPS játék közben. Azaz, hiába 240 FPS az átlag, ha közben az idő 1%-ban a 70-et is alig éri el a játék. Ez árulkodik igazán a játék folyamatosságáról.

A kompetitív játékosok esetében pedig az input lag, azaz a bemeneti késés is nagyon fontos lehet. Ez azt adja meg, hogy a beviteltől (billentyű lenyomás, egér kattintás) mennyi idő telik el, míg a képernyőn is látjuk ennek végeredményét. Ennek mérésére sok esetben külsős hardvert is be kell vetni, hogy igazán pontos eredményt kaphassunk. Úgy tűnik azonban, hogy az AMD nem várt segítő kezet nyújt ebben a témában.

Az AMD remek megoldással jelentkezett

Az AMD nem is olyan régen, valamikor 2024 nyarának végén adta ki a Frame Latency Meter nevű, ingyenes, teljesen nyílt forráskódú programot. A program célja nem más, mint hogy segítse az átlagnál kicsit többet kísérletezgető játékosokat. Nem csak az FPS mérésben segít, de méri a fentebb említett bemeneti és rendszer késést is.

A program azóta nem jelentkezett új változattal, így remélhetőleg a komolyabb hibák már az első kiadást is elkerülték. Az alkalmazás letöltéséhez nem kell mást tenned, mint felkeresned a dedikált GitHub oldalát. Fontos kiemelni, hogy az AMD Frame Latency Meter nem csak a vörös óriás kártyáin, de Nvidia-n, sőt, papíron még Intel kártyákon is működik. A használata is gyerekjáték:

• Győződj meg arról, hogy a fő monitorodon fut a játék
• Indítsd el a GitHubról letöltött flm.exe állományt
• Indítsd el a mérni kívánt játékot
• Ezt követően az ALT+T lenyomásával elindulhat a rögzítési folyamat
• Ezzel a kombinációval állítható le a mérés is
• Ezt követően pedig egy viszonylag könnyen értelmezhető sorban láthatjuk az FPS és a Latency, azaz a késés értékeket

A fenti programot érdemes lehet használni, ha különféle grafikai vagy bemeneti (Reflex, Anti-Lag) beállításokkal kísérletezel. Előbbi esetében az FPS szám jöhet roppant jól, míg a másik esetben a program által kidobott latency lehet árulkodó. Ez természetesen nem annyira pontos, mint egy teljesen hardveres mérés, ám sokkal jobb, mint az eddigi, szoftveres mérések.