Mennyire számít csalásnak az, amikor nem a játékot módosítod, hanem gyakorlatilag a testedet, hogy jobban célozz?! Játék 2025-ben.

Ugye milyen bosszantó, amikor egy online játékban csalóval találkozol? Ők azok, akik mindent megtesznek azért, hogy úgy módosítsák a játékot, hogy sokkal egyszerűbb legyen célozni, lőni, nyerni. Szerencsére azért léteznek csalás-ellenes rendszerek, amik többé-kevésbé kibannolják az ilyen játékosokat. Oké, inkább kevesebb sikerrel, de megvan rá az esély. De mi van akkor, amikor a játékhoz valaki hozzá sem nyúl, nem tölt le csalást, de mégis csal? Úgy, hogy a testét módosítja, hogy jobban célozzon. Na, ezt csinálta meg valaki.

Testet irányító AIMBOT

Egy YouTuber nemrég bemutatott egy olyan célzó-rendszert, ami elektromos impulzusok segítségével szinte azonnal a célpontokra irányítja az ember karját, sőt egyes esetekben még a ravaszt is meghúzza helyette. Egy nemrégiben közzétett YouTube videóban Basically Homeless (akinek valódi neve Nicholas) bemutatta, hogyan építette meg ezt a házi készítésű szerkezetet, és hogyan törte át játékokban az emberi reflexek és a gépi segítség közötti határt.

Nicholas akkor gondolkozott el a neuromuszkuláris aimbot ötletén, amikor észrevette, hogy saját reakcióideje az életkor előrehaladtával lassulni kezdett. Az átlagos emberi reakcióidő körülbelül 200 milliszekundum, míg a kompetitív e-sport játékosok 150 ms-hoz közelíthetnek, vagy akár az alá is. Nyilvánvaló tehát, hogy a játékban minden milliszekundum számít, ezért Nicholas elhatározta, hogy létrehoz egy rendszert, amely teljesen megkerüli az agyat, lehetővé téve a számítógép számára, hogy gyorsabban észlelje az ellenségeket, és automatikusan indítsa el az izommozgásokat.

Így kell célozni

Nicholas végül kifejlesztette a „Neuromuscular Aim Assist” rendszert, ami a Counter-Strike 2 edzett YOLO (You Only Look Once) modellt párosítja egy EMS (elektromiostimuláció) vagy TENS (transzkután elektromos idegstimuláció) egységgel. A PC valós időben feldolgozza a játékbeli adatokat, felismeri az ellenség pozícióját, és parancsokat küld egy Raspberry Pi-nek, ami viszont Nicholas karján lévő elektródákhoz csatlakoztatott reléket vezérel. Az áramütések hatására a karja a cél felé mozog, sőt automatikusan lő is helyettünk.

A rendszer végül a reakcióidejét 100 ms alá csökkentette – ami gyorsabb, mint sok profi játékosé.

A játék során a készülék különösen hatékonynak bizonyult a sniper fegyverekkel, gyorsan rászegeződött az ellenségekre a célkereszt. Az aimbot azonban nem hibátlan. Néha a csapattársakra is ráhúz, illetve nyilván nem kellemes folyton elektromos impulzusokat kapni. Nicholas társai amúgy azt mondják: nem csalás ez az aimbot, ő viszont elismerte, hogy ez egy „szürke zóna” – a számítógép hozza meg a döntést, de az izmok mozgatják a gépet. A legtöbb játékban valószínűleg csalásnak tekintenék a gép beavatkozását, de tagadhatatlan, hogy Nicholas neuromuszkuláris aimbotja lenyűgöző vívmány.