Nincs új a nap alatt: a lemezes, fizikai játékeladás, ha nem is mérhetetlen szintre, de olyannyira lecsökkent, hogy gyakorlatilag kezdhetjük megásni a sírhelyet, hívhatjuk a papot, mert holnap már temetés. Sajnos, nem sajnos, de ma már alig-alig vesznek a gamerek lemezes játékot: a Video Games Europe 2024-es évre vonatkozó eladási mérése szerint Európában az eladások 90%-a már digitális formában történt, amivel előre jelezték a fizikai formátum végét.
Bár az összeladások 4%-kal nőttek a tavalyi évben, de a lemezes forma így is egyre kevésbé népszerű. Érthető, hiszen a digitális játékkönyvtárat szinte bárhol elérheti az ember, egyszerűbb a tárolás, na meg telepíteni is könnyebb és kényelmesebb, hiszen nem kell a lemezek cserélgetésével sem foglalkozni – melyek nem mellesleg hajlamosak tönkre menni, megsemmisülni. A konzolgyártók sem tettek sok jót a lemezeknek, hiszen rendhagyó módon a kurrens generációt két-két Xbox-szal és PS5-tel: egy drágább lemezmeghajtós, és egy olcsóbb olvasó nélküli modellel indították, melyek már csak az árazásuk miatt is szimpatikusabb választásnak bizonyultak a játékosok körében. De a kiadók is nagy szerepet játszanak a trendek alakulásában, hiszen rengeteg pénzt spórolnak csak azzal, hogy egyre több játékot már csak digitálisan jelentetnek meg.
Így nem is meglepő, hogy a fizikai játékeladás cirka négy év alatt a felére csökkent: 2020-ban (tehát a PS5/Xbox Series generáció kezdetekor) Európában még 20%-ot tettek ki a lemezek az összesített eladásokból, 2024-re ez már alig 10%-ot jelent.
Külön érdekesség, hogy kizárólag a játékeladásokra szorítkozva az öreg kontinensen a PC-s játékosok vannak a legkevesebben, de minimum kisebb ott a hajlandóság a játékok megvásárlására. Nem meglepő, hogy a mobilos játékok eladásai adják a legnagyobb szeletet a tortából 44%-kal, utána pedig az otthoni konzolok (Nintendo, Xbox, PS) következnek 38%-kal, míg a PC-s eladások csupán 15%-ot jelentenek (ami így is 1%-kal több, mint volt 2023-ban). A maradék 4% a játékstreamingből érkezett. Önbevallás alapján is kevesebben vannak a PC-sek: míg 2023-ban a játékosok 46%-a mondta, hogy PC-n játszik, addig tavaly 43%-uk vallotta magát PC-snek – ami 3%-os gyarapodást jelentett a konzolos oldalon úgy, hogy közben a konzolos gépeladás ugyanilyen arányban csökkent.
A demográfiai statisztikák azonban megdöntenek néhány tévhitet, legfőképp azt, miszerint a játékok legnagyobb célközönsége gyerek és/vagy tinédzserkorú. A mérések alapján a 6 és a 64 év közötti populáció több mint fele, 54%-a játszik videojátékokkal, a gamerek 75%-a felnőttkorú, azaz 18 év fölötti, az átlagos életkor pedig 31. Ez pedig nem kevés játékos statisztikája: az EU-ban nagyjából 128,3 millió gamer akad, ami 4 millióval több, mint volt ’23-ban. Másik a közhiedelemmel ellentétes tény, miszerint az európai játékosok 45%-a nő, akik átlagosan a 32-éves korosztályba tartoznak. A 128 millió gamer 75%-a rendszeres játékos, akik egy héten legalább egyszer elindítanak valamit konzolon/mobilon/PC-n.
A Video Games Europe ugyanitt kilistázta Európa 10 legkelendőbb játékát is az évben, melyek között azért akad egy-két meglepő cím is – mint a The Crew 2, aminek első részének teljes digitális kitörlése óriási népharagot és egy potenciálisan sikeres petíciót is a Ubisoft nyakába zúdított:
- Helldivers 2
- Call of Duty Black Ops 6
- Command and Conquer Generals
- GTA 5
- EA FC 25
- The Crew 2
- Red Dead Redemption 2
- Hogwarts Legacy
- EA FC 24
- Command and Conquer-csomag
Műfaji statisztika is akad! Eszerint PC-n leginkább a kaland-, akció-, és stratégiai játékokat preferálják (sorrendben), míg konzolokon a verseny-, a sport-, illetve a kalandjátékok a legnépszerűbbek.
