Manapság rengeteg technológia segíti a játékosok dolgát. Ide vehetjük a különböző felskálázó algoritmusokat, melyek egy kis extra FPS-t adhatnak, miközben a képminőség csak kis mértékben romlik. Ilyen a DLSS, a XeSS vagy épp az FSR. Az utóbbi időben a gyártók olyan megoldásokat is piacra dobtak, melyekkel a bemeneti késés, azaz az input lag csökkenthető. Az AMD Anti-Lag 2 néven illeti ezt, az Nvidia pedig a Reflex nevet adta az algoritmusnak.
Aztán persze ott vannak még azok a funkciók, melyek a monitorok képfrissítését igyekeznek összehangolni a videokártya által kirajzolt FPS-ek számával. Két nagy csoportot különböztethetünk meg az ilyen jellegű szinkronizációs megoldásokra. Az első csoportra nem is érdemes túl sok szót fecsérelni: szoftveres V-Sync a játék FPS számát próbálja igazítani a monitorunk képfrissítési értékeihez. Ez manapság 60, 75, 120, 144, 165, 180 vagy 240-es értékeket takar, attól függően, hogy milyen monitorunk van. A V-Sync hátránya azonban, hogy magas bemeneti késéssel jár.
Ezért jó a VRR technológia
Szerencsére a gyártók jelentkeztek a V-Sync „fordított”, hardveres megoldásával is. A FreeSync és a G-Sync a monitor képfrissítését igazítja az FPS számhoz. Azaz, ha a játékban 88 FPS-ünk van, akkor a támogatott monitorokat 88 Hz-en járatja a videokártya. Ez jóval kifinomultabb megoldás, miközben az input lag is gyakorlatilag elhanyagolható mértékű. Legyen szó azonban bármilyen szinkronizációról, a legfőbb feladat ugyan az: a képtörés jelenségét megszüntetni.
A képtörés (screen tearing) egy vizuális probléma, amely gyakran fordul elő videojátékok vagy videók lejátszása közben. Ez akkor történik, amikor a képernyőn megjelenített kép több különböző képkockát (frame) tartalmaz egyszerre, és ezek nincsenek szinkronban. Az eredmény egy „szétvágott” kép, ahol a képernyő különböző részei nem illeszkednek össze, ezt remekül ábrázolja is a fenti kép.
A VRR, azaz a Variable Refresh Rate kifejezés a FreeSync, G-Sync és egyéb hasonló, hardveres szinkronizációs megoldásokat takarja, gyártótól függetlenül. PC-s környezetben szinte csak az említett kettővel találkozhatunk, ám PlayStation és Xbox konzolokon is létezik a technológia, ahogy a monitorok mellett a modern TV-k is támogatják az ilyen algoritmusokat.
Bizony, sajnos nem minden monitor esetében működik a történet, az azonban magabiztosan kijelenthető, hogy az elmúlt 5-3 évben vásárolt megjelenítők esetében szinte garantált a működés. Ez még az alsó kategóriára is igaz, az elmúlt napokban kiemelt, 50 ezer forintos LG gamer monitor adatlapján is ott szerepelnek a FreeSync és G-Sync kifejezések.
Ahogy fentebb is említettük, több előnye is van a VRR technológiáknak a szoftveres V-Sync helyett, legjobban egy táblázatban nézhetjük át a különbségeket:
| Megoldás: | V-Sync | VRR |
|---|---|---|
| Típus: | Szoftveres megoldás | Hardveres megoldás |
| Legfőbb cél: | Megszüntetni a képtörést | Megszüntetni a képtörést |
| Input Lag, bemeneti késés: | Nagy mértékű, érezhető | Minimális |
| Teljesítmény: | Előfordulhatnak FPS beesések | Simább játékélmény |
| Támogatás: | Minden gépen működik | VRR kompatibilis videokártya, monitor kell hozzá |
| Extra felár: | Nincsen | Támogatott hardver kell hozzá |
Egy nagy hátránya azért lehet, ha VRR megoldást alkalmazol
A fenti táblázatból remekül lejöhet, hogy minden téren jobbak a VRR megoldások. Látszólag az egyetlen hátrány, hogy támogatott hardver kell hozzá, ám, ahogy már fentebb említettük, ezeket már az alsó kategóriában is biztosítják a gyártók, a videokártyák pedig már hosszú-hosszú évek óta támogatják ezeket a megoldásokat.
A VRR megoldásoknál azonban sok esetben villodzó/fekete képpel találkoznak a játékosok. Ezeket legtöbbször VA és OLED panelek esetében tapasztalják a felhasználók, de néhány IPS és TN monitornál is előfordulhat. Sokan kevésbé érzékenyek ezekre, míg vannak olyan felhasználók is, akiknek pár percnyi játék után is feltűnik a jelenség.
Így szüntetheted meg a hibajelenséget
A villogó kép sok esetben zavaróbb lehet, mint maga a képtörés, így nem véletlen, hogy sokan megoldások után kutatnak. Természetesen a leghatékonyabb megoldás az lehet, hogy teljesen kikapcsoljuk a VRR technológiákat. Lassúbb, single player játékok esetén talán még az alap V-Sync bementi késése sem sok, ám dinamikusabb single player, netán multiplayer címekben már bizony zavaró lehet. Nem túl profitáló út ez, hiszen vagy a bemeneti késésen esik csorba vagy a monitoron megjelenített kép törésével kell megbarátkoznunk.
Szerencsére van egy másik út is. Tudni kell, hogy a legtöbb monitor bizonyos tartományokban hajlamos leginkább ezekre a villogásokra. Éppen ezért, érdemes megpróbálkoznunk azzal, hogy az adott játékot egy adott FPS számra fixáljuk le. Lehet ez 75, 90 vagy éppen 140 is, érdemes mindenképp kísérletezni az értékekkel. Akkor is jók lehetnek ezek az értékek, ha a monitorunk alap képfrissítése ennél jóval magasabb, hiszen pont az a technológia lényege, hogy az aktuális képfrissítést az FPS számhoz igazítja. A lényeg az, hogy olyan képkocka értéket adj meg melyet magabiztosan kihajt a számítógéped, hiszen sok esetben az okozza a villogásokat, hogy elfogy a VGA ereje és pillanatnyilag leesik az FPS, melyet kompenzálnia kell a monitornak. Van, hogy ez nem jelent teljes megoldás, csak a teljes kikapcsolás, legfőképp az OLED monitorok esetében, ám ez ellen nincs mit tenni.
Borító: Medium
