1982-től egészen 2005-ig néhány kivételtől eltekintve gyakorlatilag évente jelentek meg James Bond-játékok, melyek jelentős része az ultramaszkulin férfipéldakép titkosügynök filmes kalandjain alapultak. Az elején mondjuk alig-alig ismerhettük fel bennük a filmeket, inkább csak a rajongók megfejése volt a fő szempont, így az első igazán átütő és játékként is kiváló 007-es játékadaptációnak az 1997-es Rare-féle GoldenEye-t nevezhetjük.
Ez volt a Rare első és utolsó James Bond-játéka, aminek egyetlen oka, hogy a 007-es licencei időközben az Electronic Arts-hoz kerültek, ami akkoriban sportot űzött a sikermozik adaptálásából. Az első Bond-címük a meglehetősen silány PS1-es A holnap markában volt, aztán megcsinálták a Világ nem elég játékverzióját, amivel már rátértek a GoldenEye által kitaposott FPS-ösvényre. Nem mondom, hogy nem tették jól, mert éppen emiatt juthattunk el az Xboxra, PS2-re és GameCube-ra megjelent Agent Under Fire játékhoz, ami még tovább csiszolta a korábban látott játékmenetet, grafikát, és végre valahára egy teljesen önálló Bond-történetet elmesélve szakított a filmes vonallal is.
Ezután következett 2002-ben az egyik legjobbnak is tartott James Bond 007: Nightfire, aminek elkészültét az a Randy Pitchford dirigálta – a Gearbox élén -, akinek olyan kultjátékokat köszönhetünk, mint a Half Life: Opposing Force és a Blue Shift, a Tony Hawk’s Pro Skater 3, a Brothers in Arms-széria, vagy a Borderlands 1-2-3 és a The Pre-Sequel. A zsenijéből pedig a Nightfire-be is jutott egy kicsi; ez volt például az első James Bond-játék, ami mint a filmek, egy saját, eredeti openinget és nyitózenét kapott, teljesen úgy kütyüket vonultatott fel, és egy egészen izgalmas, a világ különböző tájaira kalauzoló vadiúj sztorit mesélt el. Hab a tortán, hogy a 007-es fizimiskáját az akkori ügynök, Pierce Brosnan adta, bár két film forgatása között sajnos nem tudott beugrani szinkronizálni, de Maxwell Caulfieldnek hála ezen a téren sincs miért panaszkodni.
A küldetéseket általában kétféleképpen lehetett megoldani: osonva-lopakodva és ajtóstul a házba rontva – néhány missziótól és szkriptelt eseménytől eltekintve jellemzően a játékoson múlott, hogy melyik utat választja. Q speciális kütyüjeit is gyakorta kellett használni: zárakat lehetett feltörni a lézerlövő órával, a lopakodást segítő szemüveget is felrakhattunk, amivel nem csak a sötétben láthattunk, de a szemmel nem észlelhető lézeres csapdákat is jelezte. De volt kábító nyilakat lövő toll, ellenfeleket megbénító sokkoló slusszkulcs, tengeralattjáró autó, na meg korszellemnek megfelelő buta-okos kódfeltörő – nyomógombos – mobiltelefon is.
A Rare-hez hasonlóan a Gearboxnak is ez volt az első és máig egyetlen Bond-játéka, a szintén kiváló Everything or Nothing-ot és a From Russia with Love-ot már az EA belsős stúdiói készítették, majd 2005 után az Activisionhöz kerültek a 007-es adaptációs jogai – de ott semmi említésre méltót nem sikerült összehozni. Az utolsó Acti játék óta eltelt 12 év, James Bond-játék meg sehol, pedig már négy éve, hogy a Hitman-szériáról ismeretes IO Interactive bejelentette a saját 007-es projektjét. Ekkora kihagyás a 80-as évek óta sosem volt, de sebaj, mert addig legalább lehet pótolni a korábbi címeket – méghozzá a licencek lejárta miatt a legtöbbet teljesen ingyen. Ezt viszont kizárólag a jogilag totál szürkezónás abandonware gyűjtőoldalaknak köszönhetjük, melyek játékmentő archív munkájának hála nem tűnnek el a létezésből azok a játékok, amiket már a jogtulajdonosa nem akar életben tartani.
A James Bond 007: Nightfire így teljesen ingyen elérhető a MyAbandonware és az OldGamesDownload abandonware-oldalakon. Utóbbin platformtól függetlenül még a többi lejárt licences Bond-játékot is megtaláljuk, még a PS2-re megjelent Agent Under Fire, From Russia with Love és az Everything or Nothing címeket is, ha esetleg van valakinek otthon egy módosított konzolja. VISZONT! Egy vírusellenőrzést mindenképp iktass be, mert sosem lehet tudni!
