Az Intel még 2024 októberében rántotta le a leplet a jelenlegi, Core Ultra generációról. Az új, LGA 1851-es foglalatba érkező újdonságok azóta sem arattak osztatlan sikert. Ijesztően kevés vásárló nyúl ezekhez a processzorokhoz 2025 elején. Sok Intel rajongó is inkább a 13. vagy 14. generációból szemezget, vagy éppen átáll az AMD oldalára. Azóta már több ízben is sikerült megizzasztani az újoncokat, melyek vegyes eredményekkel zárultak. Hamarosan pedig megérkezhetnek az olcsóbb alaplapok és processzorok is, bár talán maga az Intel sem reklámozza ezeket olyan lelkesen, mint néhány éve tete volna.

A céget azonban nem érte váratlanul ez az eredmény, hiszen a hivatalos, saját diasorukban is kiemelték, hogy ezúttal nem a nagy teljesítményugrásoké lesz a főszerep. A kupak alatt bizony hatalmas fejlesztéseket hajtott végre az óriás. Nem véletlen, hogy a külföldi szaksajtó, például a Linus Tech Tips is az AMD Ryzen első generációjához méri az újoncokat. Azaz, ha az Intel mindent megfelelően csinált, akkor remek alapot szolgáltathat ez a soron következő generációkra, akkor is, ha ez elsőre nem is látszódik. Ha azonban nem várt hibajelenségek bukkannak fel a későbbiekben, akkor akár a cég összeomlását is okozhatja ez a széria. Az elmúlt hónapokban nem igazán érkezett vészjósló hír a cég háza tájáról, így 2025 márciusában érdemes lehet összegyűjteni, hogy miért is szolgáltathat remek alapot ez a generáció.

Teljesen új kialakítás

A korábbi Intel processzorok esetében egy viuszonylag egységes felépítésről beszélhetünk. A 15. generáció azonban teljesen más utat választott. Több részegységre bontotta fel a processzorokat, melynek köszönhetően nőhet a késletetés vagy csökkenhet a teljesítmény. Olyannyira különállóak az egyes részegységek, hogy még a gyártástechnológia is különbözik. A CPU magok például egy 3 nanométeres gyártósorról gurulnak le, míg a SoC 6 nanométerrel operál, de közben a grafikus magok 5 nanométeren készültek. Az Intel pedig már nem teljesen maga gyártja a processzorokat, nagyrészt a TSMC gyártósoráról gurulnak le a chipek, szinte csak a tokozásért felel a cég. Ez talán a legnagyobb vállalás volt az Intel történetében az elmúlt 10 évből, ám ha célt ér, akkor igencsak fényes jövő állhat előtte.

Hyper-Threading nélkül is brutális nyers erő

Az Intel kivezette a HT, azaz a Hyper-Threading támogatást is. Nagyon leegyszerűsítve a technológiának köszönhettük, hogy hiába volt 8 fizikai mag a processzoron, mégis 16 szállal tudott dolgozni a legtöbb alkalmazás és az operációs rendszer. A CPU így nem volt olyan fürge, mint egy 16 fiziakai magos egység, ám a HT technológiát kihasználó alkalmazásokban érezhető ugrást hozott el a technológia.

HT ide vagy oda, ennek ellenére is brutális erődemonstrációt tartottak az Intel Core Ultra processzorok nyers számítások és renderelés alatt. Ez mindenképp biztató lehet a következő generációkra tekintve, ám az AMD-nek például eszében sincs elhagynia az SMT technológiát.

A grafikus magok

Az Intel szakított a korábbi hagyományokkal és a grafikus magokat is átdolgozta. Ennek remek alapot adtak a cég asztali, dedikált videokártyái. Még 1080p felbontáson is dupla annyi FPS-t képes kisajtolni magából a Core Ultra 9, mint a korábbi flagship Intel modellek. Még néhány ígéretes Ryzen modellt is sikerült legyűrni, ám a Ryzen AI RTX 4060 szintű integrált megoldásaitól azért még messze vagyunk.

Hőmérséklet és fogyasztás

Jól látható, hogy nem csak alkalmazásokban, hanem játékokban is tetten érhető a fogyasztást érintő javulás. A Core i9-14900K és a Core 9 285K között például 50 wattnál nagyobb különbséget is leolvashatunk, miközben FPS számban gyakorlatilag alig marad el a Core Ultra 285K. Ennek köszönhetően a processzorok hűtését is jóval kényelmesebben meg lehet oldani, végre nem kell kompakt vagy épített folyadékhűtés, mint a 13. és 14. generáció tetejénél.

A fenti adatokat, információkat megismerve már is kérdés, hogy miért lépte meg ezeket az Intel. A Core Ultra széria jóval nagyobb fejlesztéseket hozott el magával, mint amit azt sejteni lehet, ha csupán a számokat vizsgáljuk. Érdemes erre a generációra és a foglalatra egyfajta béta tesztként tekinteni, hogy aztán a 16. és 17. generáció ismét felvehesse a versenyt az AMD megoldásaival. A 15. generációt azonban továbbra sem lehet nyugodt szívvel ajánlani ilyen árcédulák mellett, remélhetőleg a heteken, hónapokon megérkező olcsóbb alaplapok és processzorok már ezen a fájó ponton is enyhítenek majd.

Mérések: TPU