Biológusok olyan génmódosított pókot hoztak létre, ami a megszokott helyett vörös pókhálót sző. De mire jó ez?
Mind tudjuk, hogy a pókselyem egy nagyon különleges anyag, rendkívül rugalmas és hihetetlenül erős, tartós. De azt is tudjuk, hogy többnyire átlátszó, fehéres, nehezen észrevehető anyagról van szó, ami persze nem véletlen. Ez ugyanis a legjobb és legbiztosabb módja a zsákmány elkapásának. Persze a pókhálót nem annyira szeretjük a lakásban, már csak azért sem, mert pont emiatt nagyon nehezen lehet észrevenni. De képzeld el, hogy a pókháló mondjuk vörösben pompázik. Tudósok most ezt érték el egy génmódosított pókkal. Reméljük, hogy az a pók sincs messze, ami Pókembert csinál belőlünk.
Génmódosított pók?
Az Angewandte Chemie című folyóiratban megjelent tanulmányukban a Bayreuthi Egyetem kutatói létrehozták a világ első CRISPR génmódosított pókjait, amelyek közül néhány vörös, fluoreszkáló selymet termelt, néhánynak pedig nem volt szeme. A CRISPR-Cas9 egy nagy teljesítményű génszerkesztő rendszer, amely forradalmasította a betegségek kezelésére és az emberi genom vizsgálatára vonatkozó lehetőségeinket. Igen, az egész tényleg úgy hangzik, mintha az Oscorp keze lenne a dologban. A CRISPR-t állatok, növények és mikrobák genomjának szerkesztésére használták, most pedig egy közönséges házipókfaj (Parasteatoda tepidariorum) génállományának szerkesztésére.
A pókfélék genetikai módosítása egyedülálló kihívások elé állította a tudósokat. Sok pók szereti megenni egymást, így a szaporításuk, nos, nehéz lehet. A pókok genomja is nagyon összetett, az evolúciójuk korai szakaszában ugyanis megkettőződött. Néhány korai sikertelen kísérlet után a kutatók a CRISPR-Cas9 génszerkesztő és a vörös fluoreszcens fehérje gén pókpetékbe történő befecskendezésével próbálkoztak. A cél az volt, hogy a vörös fluoreszcens fehérje génjét a pók genomjának abba a részébe illesszék be, amely a selyemben található fehérjét termeli. Ezt persze könnyebb volt mondani, mint megtenni. Az eljáráshoz a kutatóknak el kellett altatniuk a nőstény pókokat, és egy apró tűt kellett a hasukba szúrniuk. Miután felépültek, a nőstény pókokat ugyanazon faj hímjeivel párosították.
Az eredmény nem a Pókember
A pókok következő generációja színes, fluoreszkáló vörös selymet szőtt, ami azt mutatja, hogy a kutatók sikeresen szerkesztették a pók genomját.
„Világszerte először bizonyítottuk, hogy a CRISPR-Cas9 segítségével egy kívánt szekvencia beépíthető a pókselyem fehérjéibe, és ezáltal lehetővé válik e selyemszálak funkcionalizálása” – mondta Thomas Scheibel, a tanulmány vezető szerzője, a Bayreuthi Egyetem biokémikusa közleményében. A kutatók a CRISPR-KO-val is kísérleteztek, ami egy olyan génszerkesztő eszköz, ami egy adott gént kiiktat vagy inaktivál. Ezt arra használták, hogy kiiktassanak egy „so” nevű gént, amelyről úgy gondolták, hogy fontos a szem fejlődésében. A gén valóban fontos volt. Az így kapott pókutódok szem nélkül (vagy a normálisnál kevesebb szemmel) születtek. Mi a hátborzongatóbb? Egy pók nyolc szemmel vagy szem nélkül?
A pókselyem erősebb, mint az acél, pehelykönnyű és szakadásálló, ami különösen hasznos anyaggá teszi olyan dolgokhoz, mint a ruhák és a sebészeti varratok. A kutatók szerint ez a kísérlet megnyithatja az utat az új tulajdonságokkal rendelkező selyem létrehozásához.
