Az elmúlt évtizedekben rengeteget fejlődtek a számítógépek. Manapság már az okosóránkban is erősebb chip ketyeg, mint amivel 20 éve még gamer PC hajtottak meg. A zsebünkben található mobiltelefonról nem is beszélve, melyek már-már előző generációs konzolokat megszégyenítő grafikus is teljesítményre is képesek, miközben 8K vagy éppen 240 FPS-es videók rögzítését, lokális AI műveletek futtatását is gond nélkül elvégzik. Vannak olyan dolgok azonban, melyek a sok-sok év alatt sem változtak. Ide sorolhatjuk a számítógépek alapvető működését.

A számítógép memóriája, a RAM a kezdeti időszak óta kötelező komponens. A háttértárral ellentétben a memória csak a számítógép bekapcsolása alatt tárolja az adatokat, a kikapcsolást követően mindent elfelejt. Nagyon leegyszerűsítve egy rövidtávú emlékezetről beszélhetünk, mely nélkül nem tudna működni a számítógép. Ide kerülnek az éppen futtatott alkalmazások ideiglenes adatai, hiszen HDD/SSD-ről betölteni ezeket mindig sokkal lassabb folyamat lenne. A processzor is jóval könnyebben és gyorsabban hozzáfér a memórián tárolt adatokhoz, ezeket a sebességeket szintén nem lehetne kivitelezni egy mezei HDD vagy SSD segítségével.

A mai memóriák hátrányai

Legyen szó laptopról, asztali számítógépről, telefonról vagy éppen kézikonzolról, manapság a legtöbb eszközben DDR4 vagy DDR5 memória ketyeg. A DDR a double data rate rövidítése. A memóriák a processzorokhoz hasonlóan órajel alapján működnek. A DDR bevezetésekor kitalálták, hogy nem csak az órajel emelkedő élén, hanem a csökkenő élén is lehet adatot továbbítani. Minden órajel ciklusban duplán mozog az adat, innen is az elnevezés. Egy DDR5-6400 memória valójában csak 3200 MHz-es alap órajelen ketyeg, ám annyira beleégett a köztudatba a MHz jelölés, hogy a gyártók egyszerűen nem tudják elhagyni, ezért is találkozunk ezekkel a megnevezésekkel a dobozokon. Nem véletlen azonban, hogy a Windows 11 intézője már egy ideje a valós és pontos MT/s jelölést használja a MHz helyett. A mai, modern DDR5 memóriák már 50 GB/s sávszélességgel dolgoznak, Dual Channelben pedig a 100 GB/s érték is könnyűszerrel elérhető. A DDR1 és DDR5 között azonban érdemi ugrás nem történt, hiszen az elv teljesen azonos. Ennek köszönhetően továbbra is hátrányként fogható fel tehát:

• az adatok elvesztése a gép kikapcsolását követően
• a magasabb energiafogyasztás
• a továbbra is nehezen letornászható késleltetés
• és a skálázhatósági, fizikai korlátok

Az UltraRAM azonban ezek mindegyikére megoldást kínálna.

Ezt tudja majd az UltraRAM

Az UltraRAM névvel már évekkel ezelőtt is találkozhattunk, ám akkor még csak papíron létezett a technológia. 2025 augusztusának végére azonban gyakorlatilag készen áll a termék arra, hogy elstartolhasson a tömeggyártás. Az UltraRAM a jelenlegi SSD-k és memóriák legjobb tulajdonságait ötvözné:

• Kikapcsolás után sem felejtené el az adatokat, éppen úgy, ahogy az SSD-k és egyéb háttértárak teszik
• Ennek ellenére azonban (közel) olyan gyors lenne, mint a tradicionális DDR memóriák
• Teljesen más fizikai működésre épülnek, mint a memóriák és az SSD-k, ennek köszönhetően pedig akár 4000x tovább bírhatják, mint a mostani chipek
• Az energiahatékonysága is példás, ebben is lekörözi a mai megoldásokat

A tervezők célja nem más, minthogy egy eszközben ötvözzék a memóriák és a háttértárak legjobb tulajdonságait, akár a sebességet, akár a hatékonyságot, akár a kapacitást tekintve. Egy olyan univerzális memória születhet majd meg, mely egyben kiválthatja a háttértárakat és a klasszikus értelemben vett DDR memóriákat. Ennek köszönhetően a jövő PC-i, konzoljai és mobiljai egyetlen, nagy kapacitású UltraRAM-ot használnának, mely gyorsabb, energiatakarékosabb és tartósabb lenne, mint a jelenlegi megoldás. Erre azonban még néhány évet biztosan várnunk kell, ám érdemes lehet nyomon követni az UltraRAM fejlődését.

Forrás: TechSpot