Nyíltság, őszinteség, de azért a tőle megszokott humor sem hiányzott az interjúból.
Folytatódik a HLTV interjúsorozata, amelyben már korábban megismerhettük – többek között – s1mple és Boombl4 életútját is. OverDrive következő alanyként a Major-győztes Mihail “Dosia” Stolyarov-ot választotta, aki készséggel válaszolt az orosz riporter kérdéseire.
A 32 éves játékos jelenleg szabadon igazolható, legutóbb a Mustang Crew nevű próbálkozásban vett részt, de korábban játszott a Virtus.pro, az Astana Dragons, a HellRaisers és a Gambit színeiben is, így gyakorlatilag a CIS-régió összes patinás szervezetében megfordult.
Milyen streameket nézel? A CIS adásokkal meg vagy elégedve?
Az angolom nem a legjobb, úgyhogy leginkább az orosz streamereket követem. Nyilván nálunk is vannak kevésbé minőségiek, de nekem egy stream leginkább háttérzajnak kell, nem szoktam minden egyes szóra fokuszálni.
Meddig tervezel játszani?
Ugyan csapatom nincsen, de az FPL-t nyomom és nem érzem úgy, hogy visszaesett volna a teljesítményem, pedig nem gyakorlok túl sokat és a Mustang Crew-val sem éppen a legmagasabb szinten játszottunk. Ha az egészségem engedi, akkor még 40 évesen is játszani fogok.
Volt, hogy a fejedbe szállt a siker?
Erről lehet, hogy nem engem kellene megkérdezni, de úgy vélem, hogy nem.
Honnan jött a nickneved?
Eredetileg csak Dosa volt, de már nem emlékszem, hogy miért. Valószínűleg valami gyerekes szituáció lehetett, hogy váltogattam a nickneveket, és ezen a néven ment a legjobban a játék. Aztán mivel a Dosa nem annyira állt nyelvre, így elkezdtek Dosia-nak hívni, ami végül rajtam is ragadt.
Emlékszel arra, amikor először játszottál CS-vel?
Igen. Egy RTI nevű internet kávézóban volt, Ufa városában. Nagyjából egy évig a Half-Life, StarCraft, WarCraft trió pörgött, aztán valamikor felraktuk a CS-t az összes gépre, és onnantól nem volt megállás.
És mi a helyzet az első csapattal és versennyel?
Tizenkét éves lehettem és a szomszéd városba kellett utaznom a csapattal. Ehhez kellett egy igazolvány, de azt csak 14 évesen kapsz. Mondták, hogy megelégszenek egy anyakönyvi kivonattal, de azt meg egy akkori nyári táborban hagytam. Végül így kimaradtam, szóval az első emlékek nem a legszebbek.
Mikor csatlakoztál az első komolyabb csapatodhoz?
Nagyjából 2002-re tehető, amikor már részt vettem mindenféle kvalifikáción, utazgattam erre-arra, és még egy nívós nemzeti bajnokságra is bejutottunk.
Mi játszódott le a fejedben, amikor az 1.6-os éra a végéhez közeledett?
Vegyes gondolatok. Egyrészt tudtam, hogy abba kell hagynom a játékot és munkát kell szereznem, de mindeközben úgy éreztem, hogy adnom kellene egy esélyt az új verziónak. Mint az később kiderült, a játék iránti vágyam erősebb volt.
Egyből megtetszett a CS:GO?
Kellett olyan három hónap, hogy megszokjam. Nem ez volt a legkellemesebb időszak, de tudtam, hogy ki kell bírnom, ha sikeres akarok lenni.
Mely csapatokat szereted nézni?
Általában azokat, ahol barátok vagy korábbi csapattársak játszanak. Tehát mostanában leginkább a Syman és a Virtus.pro kettősét.
Ki volt a legjobb és a legrosszabb csapattársad?
A legjobb egyértelműen AdreN. Támogattuk egymást, hasonló rálátásunk volt a játékra, tudtuk, hogy mikor mit kell csinálni, szóval tökéletes volt a kémia. Rossz csapattársam volt több is, de az ilyen válaszok karriereket tehetnek tönkre, így inkább nem mondok neveket, már csak azért sem, mert azóta lehet, hogy kijavították a hibáikat.
Hogyan alakult a fizetésed a karriered során?
A Virtus.pro-ban eleinte 300 dollárt kerestem, de az Astana Dragons már ezret ajánlott, a HellRaisers pedig szintúgy. A Gambit-nél eleinte 2000 dollárt kaptam, majd az újraigazolást követően ez már a másfélszeresére/kétszeresére nőtt. Amikor hónapokon keresztül a top5-ben voltunk, akkor ez az összeg 10 ezer dollár fölé ment. Kínában már jóval kevesebb kínáltak, viszont a körülmények ettől függetlenül jobbak voltak.
Mi volt a legnagyobb kiadásod a CS-ből szerzett pénzből?
Vásároltam 5 millió rubelért (~70 ezer dollár) egy külvárosi lakást Moszkvában, amit aztán kipofoztam és felújítottam.
Akadt felkérésed, hogy megbundázz egy meccset?
Kábé két éve rámírt egy srác VK-n és 400 ezer rubelt (~5,600 dollár) ajánlott, de csak szimplán letiltottam, pedig még ment volna feljebb is. Az egész teljesen hidegen hagy, mivel az egésznek annyi lett volna a vége, hogy gamblingre feldobom a skineket.
Csaltál valaha?
Igen, mikor még a forZe-ban játszottam. Egy internet kávézóban voltam, ahol láttam, hogy felugrik egy szoftver ablaka. Úgy tizenöt percig vicces volt bohóckodni vele egy helyi szerveren, de aztán szóltam egy adminnak és törölte. A csalás unalmas, és sokkal jobb úgy játszani, hogy nem csalsz, de mégis annak hisznek.
Mi az álomcsapatod?
Ha egy CIS ötösről beszélünk, akkor az a Gambit, amellyel megnyertük a Majort. Ha csak úgy általánosságban, akkor: NEO, coldzera, FalleN és olofmeister (ötödik játékost nem mondott, lehet, hogy magára gondolt – a szerk.)
Mi ez az X God-os sztori?
Volt az egyik HLTV fórumon egy szavazás, hogy melyik játékos jogosult a “szexisten” jelzőre. Profik közül lehetett választani, így például flusha, JW és jómagam is a listára kerültem és végül én nyertem. Utána a Gambit-nél kitalálták, hogy jó ötlet lenne egy ehhez kapcsolódó videót készíteni. Ebből aztán mém lett, úgyhogy most én vagyok a szexisten.
A testvéred, Fox miért hagyta abba a játékot?
A bérek alacsonyak voltak, a jövő bizonytalan, ő pedig úgy vélte, hogy kardinális változásokra van szüksége.
Mesélj a családodról!
Apámmal sosem találkoztam, csak annyit tudok róla, hogy már meghalt. Van egy lány- és egy fiútestvérem, két unokatestvérem és most már ott van a feleségem, illetve az ő családja. Édesanyám Moszkvában él a lánytestvéremmel. Kiskoromban magányos voltam, anyámat ritkán láttam, mert vagy dolgozott, vagy másfelé járt. A nagymamám nevelt fel, ő intézte a beiskolázásomat is. Ez egyébként egy sportra fókuszáló suli volt és a tanulmányaim mellett vívtam is.
Gyerekként mi akartál lenni?
Sofőr. Nem tudom miért, de nagyon vonzott. Érdekesség, hogy végül aztán csak 28 évesen lett meg a jogosítványom.
Van álmod az e-sporton kívül?
Szeretnék egy nagy házat, úszómedencével és egy banya-val (nem elírás, a “banya” gyakorlatilag a szauna orosz megfelelője – a szerk.). Üzleti szempontból egy borászat a célom, hogy aztán a saját boromat kortyolgatva üldögéljek a tűzhely mellett.
Van felsőfokú végzettséged?
Elkezdtem az egyetemet, de nem fogom befejezni, ugyanis ezen a ponton már irreleváns számomra.
Dolgoztál valaha az e-sporton kívül?
Rakodómunkásként kerestem némi plusz pénzt, míg gyerekként leginkább az internet kávézókban segédkeztem.
Honnan jött, hogy autómosót nyiss?
Az elmúlt években egyre inkább elkezdtek érdekelni az autók. Moszkvában meg folyton esik, vagy az eső vagy a hó, a kocsik pedig koszosak lesznek a latyaktól és a sártól. A saját autómat szinten minden nap lemosatom, és ezt az ideológiát ültettem bele a többi autótulaj fejébe is. Összeálltunk egy baráti társasággal (közte többek között mou-val) és adtunk a dolognak egy esélyt.
Mi ment félre?
A start jól ment, de pár hónap múltán a dolgok lelassultak, és nem találtunk munkaerőt sem. Az sem segített, hogy gyakran jártak ellenőrzésre, és ezek az emberek a magánéletünket is megnehezítették.
Mi volt az eddigi legnagyobb hibád?
Az autómosó.
A gyerekeidet “beengeded” majd az e-sport világába?
Persze, sok tanáccsal tudok majd szolgálni. Ha lesz egy fiam és érdekli az e-sport, az biztos, hogy nem lesz noob, hanem sikeres lesz.
Az étkezési szokások vagy egészségügyi probléma miatt vagy túlsúlyos?
Az egész gyerekkorom a sportolásról szólt, de aztán ezt felváltott az e-sport, és a testem úgy reagált az új életstílusra, hogy rengeteget híztam. A jelenlegi célom az, hogy legalább egy tizest ledobjak.
Rengeteg országban megfordultál már. Melyik a kedvenced?
Valószínűleg az Egyesült Államok. Nagyon barátságosnak, szívélyesnek tűnt, mintha egy szép filmben lettem volna.
Ne maradj le semmiről, kövess minket Facebookon is!