Így választhatod ki a tökéletes gamer billentyűzetet

Manapság egyszerre van könnyű és nehéz dolga annak, aki gamer perifériák után keresgél. Egyrészt örömteli a jelenlegi helyzet, hiszen már „fillérekért” találunk remek egereket, billentyűzeteket vagy éppen fejhallgatókat. Nem könnyű azonban kiigazodni a brutális felhozatalon, hiszen olyan szintű termék-cunami zúdul a játékosokra, mely több szinten is kimeríti a bőség zavarát. Természetesen lehet ajánlani bizonyos termékeket, ám ezek gyakran változnak, illetve az egyéni preferencia is beleszólhat ezek kiválasztásába. Sokkal hasznosabb lehet, ha a legfontosabb specifikációkat, tulajdonságokat külön is kielemezzük, hogy aztán mindenki a saját ízlésének megfelelően dönthessen a végén. Igyekszünk majd végigfutni a legfontosabb kategóriákon, a gamer billentyűzetekkel kezdjük a sort, hiszen a megfelelő billentyűzet nem csak játék közben jöhet jól, hanem a mindennapi szórakozás vagy éppen munka közben is. Különösen igaz lehet ez billentyűzetek esetében, amelyek aktív szerepet vállalnak tartalomgyártás vagy éppen irodai munka közben is.

Így működik a membrános és a mechanikus billentyűzet

Manapság már kezd elmosódni a(z ár)határ a membrános és mechanikus billentyűzetek között. Míg korábban brutális felárat kért el egy-egy gyártó a mechanikus példányokért, manapság ez akár pár ezer forint különbségre is lecsökkenhet. Mielőtt azonban kitérnénk az eltérésekre, illetve arra, hogy az esetek nagy részében miért ajánlott a mechanikus billentyűzet, érdemes megvizsgálni, hogy pontosan hogyan is működnek ezek a billentyűzetek.

Így működik a membrános billentyűzet
Így működik a membrános billentyűzet

A membrános billentyűzetek esetében minden gomb alatt találunk egy gumi sapkát. Ha lenyomjuk az adott billentyűzetet, akkor ez a gumisapka összenyomódik, majd a billentyű alsó része találkozik a nyomtatott áramkörrel. Gyakorlatilag ezt a változást érzékeli leütésnek a membrános billentyűzet. Laikus szemmel is rájöhetünk, hogy az egyszerűsége miatt maradhatnak ilyen olcsók a membrános kapcsolókkal felvértezett billentyűzetek.

Így működik a membrános billentyűzet
Így működik a mechanikus billentyűzet

A mechanikus billentyűzetek már egy fokkal kifinomultabb jószágok. Minden egyes billentyű alatt egy rugóval és acéllemezzel felvértezett kapcsoló vár arra, hogy aktivizálódjon. A technológia nem új, már több évtizede találkozhatunk ilyen billentyűzetekkel. A kapcsolókból rengeteg féle-fajta megoldás létezik, általában a lenyomási erejükben, a karakterisztikájukban és az aktuációs (érzékelési) pontjukban térnek el az egyes kapcsolók egymástól. A legnépszerűbb karakterisztikákat a piros, barna és kék kapcsolókhoz rendelik a gyártók, ám gyakorlatilag csak a képzelet szab határt 2025-ben.

Miért jobb a mechanikus billentyűzet?

Természetesen az egyéni preferencia itt is beleszólhat, ám az azért objektívan kijelenthető, hogy a mechanikus billentyűzetek egyértelműen jobbak membrános társaiknál. Éppen ezért, egy egyszerű listába szedve érdemes lehet megnézni az adott technológiák előnyeit és hátrányait.

Membrános billentyűzet - AltGov
Membrános billentyűzet – AltGov

Membrános billentyűzetek 

Előnyök:

  • Egyszerű felépítés
  • Halk működés
  • Kisebbek és könnyebbek lehetnek
  • Olcsóbbak

Hátrányok:

  • Az egyszerű felépítés nem mindig előnyös
  • Előfordulhat, hogy minden egyes gomb külön lenyomási erőt igényel, teljesen inkonzisztensé válhat a gépelési élmény
  • Idővel romlik a gumi rugalmassága
  • Az élettartamuk jóval rövidebb lehet, mint a mechanikus kapcsolókkal felszerelt perifériáknál
  • Sok esetben több billentyű lenyomását nem tudja egy időben regisztrálni a membrános billentyűzet, mely játékok esetében igencsak kellemetlen szituációkat teremthet
Mechanikus kapcsoló - TPU
Mechanikus kapcsoló – TPU

Mechanikus billentyűzetek

Előnyök:

  • Gyakorlatilag végtelen választék a kapcsolókból, így bárki megtalálhatja a gépelési stílusához passzoló kapcsolókat
  • Sokkal többet bírnak a kapcsolók
  • A legtöbb modern, mechanikus billentyűzetnél egyesével is cserélhetőek a kapcsolók, így hiba esetén pár forint és néhány perc invesztálásával javítható az adott billentyű, mely hosszútávon máris visszahozhatja a felárat
  • Gyakorlatilag végtelen gomblenyomást is érzékelnek egy időben
  • A lenyomás és érzékelés visszajelzése is jobb lehet
  • A gépelési élmény is jobb lehet, a megfelelő kapcsolóval és kialakítással pedig az ujjainkat és az ízületeinket is kímélhetjük
  • Gyorsabb válaszidővel rendelkeznek
  • Könnyebben tisztíthatóak

Hátrányok:

  • Drágábbak lehetnek
  • Nehezebbek
  • Hangosabbak tudnak lenni, ám manapság már rengeteg extra halk kapcsolót is találunk

Jól látható a fenti listákból, hogy egyértelmű előnyökkel kecsegtet a mechanikus kapcsolókkal felvértezett billentyűzet. Manapság csak akkor érdemes membrános billentyűzetet venni, ha anyagilag nem fér bele drágább, vagy, ha az extra halk működés a legfontosabb számunkra.

A mechanikus kapcsolók

Most, hogy egyértelműsítettük, hogy miért is jobbak a mechanikus billentyűzetek, át is térhetünk a kapcsolókra. Itt sem érdemes egy márka vagy egy típus felé húzni. Egyrészt ez lehetetlen küldetés, hiszen manapság a Cherry mellett remek kapcsolókat gyárt a TTC, a Gateron, a Kaihl, a Geon vagy éppen az Akko is. Itt is érdemes kideríteni, hogy mit jelentenek az egyes specifikációk, aztán ennek tudatában meríteni az éppen aktuális felhozatalból.

A karakterisztikával érdemes kezdeni. Itt három fő kategória oszthatjuk fel a felhozatalt. Vannak eltérő, különleges kialakítású kapcsolók, ám azok már annyira rétegtermékek, hogy nem lehet általánosítani a felhozatalra. Nézzük is a három fő karakterisztikát:

  • Linear – Lineáris: ezt a Cherry MX Red kapcsolóhoz kötik a legtöbben, így a „noname” billentyűzetek esetében is a Red, azaz a Piros szín jellemzi. Lineáris karakterisztikánál lenyomás közben semmilyen módon nem jelez vissza a kapcsoló, hogy pontosan hol történt a regisztráció, illetve extra hangra sem érdemes készülnünk.
  • Tactile – Taktilis: ezt a Cherry MX Brown kapcsolóhoz kötik a legtöbben, így a „noname” billentyűzetek esetében is a Brown, azaz a Barna szín jellemzi. Ez a kapcsoló már egy ujjainkkal érezhető „megakadással” jelzi, hogy hol az érzékelési pont, ám extra hanghatásra ennél a karakterisztikánál sem érdemes készülnünk.
  • Clicky: ezt a Cherry MX Blue kapcsolóhoz kötik a legtöbben, így a „noname” billentyűzetek esetében is a Blue, azaz a Kék szín jellemzi. Itt is megtalálhatjuk már a taktilis kapcsolóknál érezhető jelzést az érzékelési pontot illetően, ezt azonban már kiegészíti egy meglehetősen nagy zajjal járó, „klikk” hanghatás is.

Ezen kívül azonban még érdemes kitérni pár, szintén fontos specifikációra. A kapcsolóknál szokás jelölni, hogy mekkora erő szükséges a lenyomásukhoz, sok esetben ez eltérő érték a billentyűzet útjának elején és végén. Ezen kívül szintén kihagyhatatlan tényező, hogy mekkora utat jár be az adott kapcsoló és az út mely pontján regisztrálja a lenyomást a billentyűzet. Ezt a pontot nevezzük aktuációs pontnak, sokszor a teljes út felére esik ez, ám nem minden esetben. Nézzünk is pár példát.

Cherry MX Green

  • Karakterisztika: Clicky
  • Lenyomásához szükséges erő: 80 cN
  • Bejárható út: 4.0 mm
  • Aktuációs pont: 2.2 mm

Jól látható, hogy a zöld kapcsoló a Clicky karakterisztikát erősíti, azaz leginkább a „Blue” kapcsolóra hasonlít a három alap kapcsoló közül. Az alap kék kapcsoló lenyomásához 60 cN erőre van szükség, így az itt leolvasható 80-as érték egyértelműsíti, hogy ez az átlaghoz képest nehezebben lenyomható kapcsoló. A bejárható út az átlagos 4.0 mm-es tábort erősíti, ahogy az aktuációs pont sem okozhat nagy meglepetést. Jól látható az az elem is, mely az ikonikus, írógépre hasonlító „Clicky” hanghatásért felel.

Cherry MX Black

  • Karakterisztika: Lineáris
  • Lenyomásához szükséges erő: 60 cN
  • Bejárható út: 4.0 mm
  • Aktuációs pont: 2.0 mm

Jól látható, hogy Lineáris kapcsolóról beszélünk, azaz a Redhez áll a legközelebb. A bejárható út és az aktuációs pont sem változott ahhoz képest. Egyedül a lenyomáshoz szükséges erőnél olvashatunk le eltérést, a Red 40-es értékéhez képest 60-ra emelkedett ez. Pillanatok alatt rájöhetünk tehát, hogy tulajdonképpen egy kicsit erősebb lenyomási erőt igénylő Red kapcsolóról beszélhetünk, ahol semmi sem akadályozza a kapcsoló lenyomását és extra hanghatásra sem kell készülnünk.

A Hall-Effect kapcsolók

A Hall-Effect kapcsolók a mechanikus kapcsolók táborát erősítik, ha a kialakítást nézzük, a működésük azonban kicsit eltérő. Itt bizony nem az acéllemez végzi a nyomás regisztrálását. A kapcsolók alján egy kicsi fémdarabkát találunk, a Hall-Effect billentyűzetek áramkörén pedig egy mágneses szenzor figyel. Az ilyen billentyűzetek azt érzékelik tehát, hogy mennyire változik a mágneses tér. Értelemszerűen ezt a kis fémdarabka okozza, minél közelebb van a mágneses szenzorhoz, annál erősebb ez a változás az alap, semleges állapothoz képest.

Így működnek a Hall-Effect kapcsolók
Így működnek a Hall-Effect kapcsolók

Ez a működési elv több extra funkciónak is teret adhat. Az ilyen billentyűzetek képesek érzékelni, hogy éppen hol is jár éppen a kapcsoló a teljes utat tekintve, akár százalékosan, akár milliméterre levetítve. Ennek köszönhetően pedig gyakorlatilag szabadon beállítható, hogy éppen hol is legyen a pontos érzékelési pont. Játékok esetében lehet ez akár 0.1 mm-nél is, míg gépelésnél maradhat a szokványos, 2 mm körüli érték. A százalékos érzékelés miatt pedig bizonyos játékokban gyakorlatilag ravaszként is funkcionálhat az adott billentyű, például gáz adagolásnál vagy fékezésnél. Nem titok azonban, hogy az ilyen billentyűzetéknél jelentős felárra kell készülni, ez tekinthető most a felső kategóriának, bár a kínai gyártók már 20-30 ezer forint környékén is működőképes megoldásokkal jelentkeznek.

Hall-Effect kapcsolók
Hall-Effect kapcsolók

Gyakori kifejezések

Vannak olyan kifejezések, melyeket működéstől, kialakítástól függetlenül is felsorolnak a gyártók a billentyűzetek dobozán vagy épp weboldalán. Nézzük is ezeket:

  • NKRO – Anti-Ghost: Az N-key Rollover, NKRO azt jelenti a billentyűzetnél, hogy gyakorlatilag minden egyes leütést érzékel, attól függetlenül, hogy éppen hány billentyűt is nyom le az adott játékos, felhasználó. Az Anti-Ghost kifejezést is ehhez köthetjük.
  • Polling rate: Ez az érték azt adja meg, hogy a billentyűzet és a számítógépünk hány alkalommal kommunikál egymással egyetlen egy másodperc alatt. Manapság a 1000 Hz már alapnak számít, a felső kategóriában pedig 4000 (4K) vagy 8000 (8K) értékekkel is sűrűn találkozhatunk
  • Hot-Swap: Az ilyen billentyűzeteknél a kapcsolókat pillanatok alatt kicserélhetjük, ám érdemes odafigyelni, hogy 3 pines vagy 5 pines kapcsolókat támogat-e az adott periféria. Szintén nem vegyíthetőek egymással a „sima” mechanikus, illetve a „Hall-Effect” kapcsolók.
ISO vs. ANSI
ANSI vs. ISO – Akko
  • ISO vagy ANSI: Ez azt adja meg, hogy milyen nemzetközi kiosztást kapott a billentyűzet. A hazai felhasználóknak az ISO-t érdemes keresni, hiszen ott található meg a „nagy Enter”, illetve a dedikált „Í” billentyű is. ANSI esetében kisebb entere, illetve eggyel kevesebb gombra érdemes készülnünk.

 

TKL, 100% vagy 60% – Ilyen méretekkel találkozhatunk

Gamer billentyűzet méretek
Gamer billentyűzet méretek – Kép forrása: YouTube

A billentyűzetek neve mellett gyakran szerepel bizonyos szám vagy éppen a TKL, Tenkeyless kifejezés. Itt sincs semmi ördögőség, ez egyszerűen a billentyűzet kialakítására és méretére utal. A 100% értelemszerűen a teljes értékű, numpaddal felszerelt változatokra utal. A TKL, 75% esetében már a numpadról le kell mondanunk, ám az F sor és a nyilak dedikált billentyűket kapnak. Gamerek közében szintén népszerű a 60% és 65% is, ahol már dedikált F sorra nem érdemes készülni, de sok esetben a nyilakat is csak az FN gombokkal hívhatjuk életre.

Vezeték nélküli billentyűzet komoly játékhoz?

Manapság már kompetitív körülmények között is bevethető a vezeték nélküli billentyűzet
Manapság már kompetitív körülmények között is bevethető a vezeték nélküli billentyűzet

Manapság már az alsó kategóriában is találkozhatunk Wireless, azaz vezeték nélküli billentyűzetekkel. Fontos azonban kiemelni, hogy itt is két nagy kategóriára bonthatjuk fel a történetet. Két út állhat a gyártók előtt, szinte minden esetben vagy a 2.4 GHz és/vagy a Bluetooth kifejezéssel találkozhatunk. A Bluetooth kapcsolat egy sokoldalú technológia, így akár telefonokkal is képesek együttműködni az ilyen perifériák. Ez azonban az esetek nagy részében lassú, érezhető késéssel is jár. A 2.4 GHz (Radio) kifejezés a jóval gyorsabb és fejlettebb rádiókapcsolatra utal (az más kérdés, hogy a Bluetooth is igazából ebben a frekvenciasávban működik). Manapság már gyakorlatilag vezetékes működéssel egyenrangú a 2.4 GHz-es kapcsolat, még a kevésbé ismert gyártók esetében is. Ennek köszönhetően pedig akár kompetitív játékhoz is bátran megvásárolhatjuk az ilyen perifériákat. Ha csak Bluetooth-t támogat az adott billentyűzet, akkor csak irodai vagy casual felhasználásra érdemes befogni vezeték nélkül, ám ha a 2.4 GHz (Radio) is ott figyel a termék dobozán, akkor bizony semmilyen hátránnyal nem jár a használata, az időközi töltésen kívül.

A fenti szempontokat megvizsgálva már tökéletesen eldöntheted, hogy milyen gamer billentyűzetet is érdemes választanod. Jól látható, hogy gyakorlatilag csak a képzelet szab határt, legyen szó a kialakításról, a kapcsolók viselkedéséről vagy éppen a csatlakozás módjáról. 

 

Betöltés...
Keresés
Keresés