A vadnyugat soha nem lopta még bele magát a szívünkbe ezelőtt.
A vadnyugat soha nem lopta még bele magát a szívünkbe ezelőtt.
A Rockstar végre – egy év elteltével – elhozta PC-re is a Red Dead Redemption 2-t, amire rengetegen vártak már, hiszen annyi jót hallottunk az első és a második részről, hogy a legtöbben már beszereztek egy PlayStation 4-et is ennyi várakozás után. Noha a fejlesztők próbáltak némi újdonságot belecsempészni a PC-s verzióba, a küldetéseken nem változtattak, bekerült egy jópofa cinematic mód, amivel azonnal mozivászonra varázsolhatjuk a játékunkat.
Persze nem minden arany, ami fénylik. A Red Dead Redemption 2 PC-s startja korántsem volt hibáktól mentes, erről szólt a fél internet, hogy a legmodernebb konfigokon is probléma volt a futtatással. A mi tesztünk is ezért csúszott egy keveset, ugyanis két gépen is próbálkoztunk és csak a megjelenéstől számított 4. napon sikerült működésre bírni a Rockstar üdvöskéjét, ami nem épp AAA kategóriás játékhoz méltó. Persze az indítást követően is ért némi nem várt meglepetés, egy küldetés közben próbáltam levenni a hangot 100-ról, amit a játék egy összeomlással díjazott. A kezdeti bosszankodás persze nem sokáig nyomta rá bélyegét a játékra, a RDR2 világának ugyanis hamar sikerült elkápráztatnia
Volt egyszer egy vadnyugat
A játék során egy rablóbanda történetét kísérhetjük végig, természetesen követlen közelről, hiszen a főszereplőnk Arthur Morgan a nem túl jó modoráról ismert bandavezér, Dutch van der Linde jobb keze. Szerencsére nem kell attól félnünk, hogy nem értenénk valamit, ha esetleg kimaradt az első rész, ugyanis ezúttal a Star Wars érához hasonlóan a második rész visszamegy a múltba, így teljesen új helyzetben találjuk magunkat.
A legjobb lovagló szimulátor
Sokszor megkapja a RDR2 a kritikát, hogy gyakorlatilag egy lovagló szimulátor, western köntösbe csomagolva. Nyugalomra intenénk mindenkit, ugyanis erről szó sincs, ilyet maximum azok mondanak, akik még sosem próbálták a játékot vagy legalábbis elmerülni biztos nem próbáltak még benne. Az kétségtelen, hogy ha végig akarjuk pörgetni a játékot, akkor rengeteg lovaglásban lesz részünk, a lovak pedig megérnek egy külön misét, hiszen gyakorlatilag az egyetlen elérhető közlekedési eszközeinkről beszélünk, így a Rockstar nagyon aprólékosan, minden részletre odafigyelt, aminek köszönhetően egy percig sem érezzük úgy, hogy lovagolni ne lenne szórakoztató, hiszen rengeteg interakció tartozik négylábú társainkhoz, így a végére garantáltan mindenki odáig lesz értük.
Amiben hatalmasat rakott a fejlesztőcsapat, az nem más, mint a mesterséges intelligencia. Egyszerűen hihetetlen, hogy egy-egy váratlan pillanatban milyen válaszok repkednek a társainktól, vagy adott esetben az ismeretlen járókelőktől. Ennek megfelelően a játékvilág egyszerűen életre kel. Már a játék elején elvarázsolt a realizmus, ahogy a hóban baktatunk lovunkkal, ami a patáival csakúgy töri a maga útját a hóban, mint ahogy a valóságban, erre már tényleg csak rátesznek egy lapáttal a pihenők alkalmával a hóba kiengedett lócitromok.
Piros vagy kék pirula?
Az elején nincs túl sok választási lehetőségünk, gyakorlatilag küldetésről-küldetésre kötelez a játék, viszont kell is az a pár óra, mire belejövünk mindenbe és nem ütünk véletlenül se rá a lovunkra. Ezt követően a játék világa még inkább kinyílik és lehetőségünk lesz kártyázni, dominózni, de még akár színházba is elugorhatunk, persze előtte érdemes beugrani a borbélyhoz, hogy a frizuránk is tökéletes legyen. Bizonyos időközönként pedig saját kontónkra kirabolhatunk egy épp arra járó postakocsit, de akár fejvadászatra is adhatjuk a fejünket. A fegyvereink pedig szintén testre szabhatóak és a játék során jobbnál-jobb csúzlikra tehetünk majd szert.
Grafika
Beállítási lehetőségből nincs hiány, kellően aprólékosan testreszabhatjuk a képi világot, viszont az optimalizálással még vannak problémák. A GTA V-höz képest keményen megugrott a gépigény és persze a látványvilágra panaszunk nem lehet és nyilván fejlődött a grafikai motor, de az étvágy nem arányos az előrelépéssel. Én egy i5 8400 + Nvidia GTX 1060 6 GB kombóval vágtam neki az utazásnak, közepes-magas beállításokkal és így karcolta az fps szám a 30-at, ami nem épp egy leányálom, de a realizmus sok mindenért kárpótolt.
A küldetések között bizony nem ússzuk majd meg a lovaglást, de a minijátékok mellett felfedezhetünk addig ismeretlen területeket, a fosztogatáson és lootoláson túl egy kis horgászattal is elüthetjük akár az időt. Az igazi megszállottak pedig akár több órát is eltölthetnek ezzel a tevékenységgel. Talán épp az ilyen, napjainkra kissé lelassult fogaskerekek jelentik a játék igazi ütőerejét. Aki pörgős akciójátékot vár, annak szinte biztos, hogy nem a Red Dead Redemption 2 lesz a kedvenc játéka, ugyanis hiába kellőképp gyorsak és izgalmasak az üldözések és csetepaték, a játék világa sokkal lassabb tempót diktál, amit egyszerűen el kell fogadnunk, hiszen tenni úgysem tudunk ellene. Ha pedig sikerül elkapnunk az ütemet, akkor rendkívül könnyű beleszeretni a RDR2-be. Az eladási mutatókat és a visszajelzéseket tekintve ez keveseknek okozott problémát, mi pedig mindenféle túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy a Red Dead Redemption 2 korunk egyik legnagyszerűbb játéka lett, amit évekkel később nyugodtan elővehetünk akár újból, hiszen az óriási világgal nem könnyű betelni.
9/10
Ne maradj le semmiről, kövess minket Facebookon is!
