A retró mindig és mindenben divatos, nincs ez másként a társas- és fizikai játékoknál sem, sőt ezeknél még inkább az, mindenki szívesen idézi föl, mivel játszott gyermekkorában, és még szívesebben játssza újra gyermekkori játékait. Ráadásul korunk fiatal/abb felnőttjei, legalábbis a késő harmincasoktól fölfelé még teljesen játékok szempontjából teljesen más korban éltek, mint a mai gyerekek. Nem igazán voltak még videojátékok, konzolok és telefonosok pedig egyáltalán, annál több társas és építő- és autós meg kártyajáték.
Ennek jegyében jelent meg 2019 végén a Lovagvár építőjáték emlékkiadása. A nagysikerű játékhoz 1975-ben merített ihletet külföldi útjain Schenk Károly szerszámkészítő mester. A következő év karácsonyára lett kész a “mini emberkének” elnevezett figurái, fix lábakkal, de mozgatható kezekkel, különböző felszerelésekkel és kiegészítőkkel, precízen kidolgozva, több színben. Schenk Károly így beszélt a kezdetekről:
“Az előkészületek másfél évet vettek igénybe. Először 1976 karácsonyán vittem piacra az első sorozatot, akkor még csak kilenc fővárosi bazárban lehetett kapni. A következő évben már vidéki városokban is, Pécsett, Miskolcon, Egerben.”
Mindez eléggé bejött az akkori gyerekeknek, fejleszteni kellett hát, jöttek is a kiegészítők: 1978-ban a magyar- és törökkatona-sorozat, ágyúkkal, melyeknek kilőhető golyói is voltak (!!), majd egy évvel később elindult az egész Lovagvár elemeinek készítése, gyártása is – a karácsony előtt pedig a boltokba került az egész szett. Voltak kapuk, bástyák, tornyok, létrák, és minden úgy lett kitalálva, hogy a várat többféle módon össze lehet rakni.
Aztán 1980-ban a nagy klasszikus, a zöld dobozos, új verzió (az első sárga dobozos volt). Ebben már volt nyeregtetős vendégfogadó is, fő helyre került Mátyás király hollós címere, pajzsa és zászlója. Ez az egytornyos-vendégfogadós Lovagvár volt a legösszetettebb, benne mindkét központi elemmel. Közben pedig a játékkatonák annyifélék voltak, annyi mindenük volt már, fegyverek, egyéb felszerelések, hogy simán lehetett nagy történelmi csatákat is lejátszani velük.
’83-ban jött a kék dobozos verzió, miután Schenk Károly eladta a gyártáshoz készített, speciális fröccsöntőszerszámokat Péter Jánosnak, aki nevet is változtatott, ez lett a Várkastély. A tavalyi negyvenedik évfordulóra viszont az eredeti, Lovagvár néven jött ki az emlékkiadás, melyből 400 sorszámozott készült, és egy tízes híján 27 forintért rendelhető.
Ne maradj le semmiről, kövess minket Facebookon is!
