Szívhatják a fogukat a játékfejlesztők, ha ezt meglépik a britek.
Nagy-Britanniában jelenleg azt fontolgatják, hogy szerencsejátéknak bélyegezzék a loot boxokat, ez pedig rengeteg játék esetében okozna fejfájást a készítőknek – nem beszélve a dolog anyagi vonzatáról.
Sokféle szerencsejáték létezik; van, akit a játéktermi gépek csörgése és a rulettkerék forgása igéz meg, mások a foci vagy F1 fogadás intézményére esküsznek. Most viszont jó esély van rá, hogy tovább bővül a szerencsejátékok amúgy is színes palettája – legalábbis az Egyesült Királyságban mindenképp, ha a kormány úgy dönt, kiterjeszti a videojátékokban fellelhető loot boxokra is a szerencsejáték törvény hatályát.
Arra talán felesleges is a szót fecsérelni, hogy mi, játékosok miért utáljuk a loot boxokat – legalábbis azoknál a programoknál mindenképp, amelyeknél ez pay to win elven működnek. Viszont a ládák ellen már többször szót emeltek korábban különböző gyermekjóléti szervezetek és karitatív csoportok is, arra hivatkozva, hogy azok fogékonyabbá teszik a fiatalokat a szerencsejáték-függőség kialakulásával szemben.
Íme, a pszichológiai magyarázat
Ennek megértéséhez a pszichológia vizeire kell kicsit eveznünk. Létezik egy olyan jelenség, melyet a tudomány változó arányú megerősítésnek nevez. Ennek bizonyítását egy olyan kísérlettel végezték, ahol az egerek csak új jutottak élelemhez, ha meghúztak egy kart. Ám nem minden alkalommal pottyant étel az állatok elé, csak egyes karhúzások után, teljesen találomra. A tudósok azt figyelték meg, hogy a kísérleti egerek a jutalmazás véletlenszerűsége miatt a szükségesnél akár jóval többször is meghúzták a kart, illetve, hogy az állatok dopaminszintje nem a lepottyanó étel látványára, hanem a karhúzás és az esetleges pozitív következmény megtörténte között eltelt, feszült várakozás alatt volt a legmagasabb. Tehát nem az élelem okozott boldogságot nekik, hanem az izgalom, hogy kapnak-e jutalmat. Túl sok képzelőerő nem kell hozzá, hogy az egerek előtti kart egy félkarú rablóval helyettesítsük, és máris megkapjuk a szerencsejátékok működésének leírását. És az az igazság, hogy a loot boxok – a jutalom nem-ismerete és véletlenszerűsége okán – ugyanilyen hatással vannak a játékosra, és így könnyedén függőséget okozhatnak az arra hajlamosabbaknál.
Természetesen ez a játékfejlesztőknek kevés ahhoz, hogy felhagyjanak a loot boxok használatával, hiszen olyan csillagászati összegeket tesznek zsebre a megvásárolható in-game elemeknek hála, hogy még leírni is nehéz. Egyes források szerint éves szinten több mint húsz milliárd fontot nyer a teljes videojáték ipar a mikrótranzakciók révén.
El kell kezdeni felelősséget vállalni
A brit Digitális-, Kulturális-, Média- és Sportminisztérium bizottságának vezetője, Damian Collins ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, itt az ideje, hogy a videojáték ipar szereplői felelősséget vállaljanak azokért a károkért, amelyeket ezzel az üzleti modellel okoznak az embereknek. Caroline Dinenage miniszter asszony pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a modern kor technológiai vívmányai legalább annyi kihívást hordoznak magukban, mint amennyi lehetőséget, és ezért szükséges meghozni minden olyan lépést, mely a felhasználók biztonságát szolgálja és a biztonságos szórakoztatás irányába mozdítja el ezt az egyébként is dinamikusan fejlődő iparágat.
Egyébként áprilisban is célkeresztbe került a loot box-jelenség, akkor ugyanis az amerikai korhatár-besoroló bizottság, az Entertainment Software Rating Board (ESRB), európai kuzinjával, a PEGI-vel (Pan European Game Information – a szerk.) karöltve olyan új címkék bevezetését helyezte kilátásba, melyek kifejezetten ezekre a digitális zsákbamacskákra hívják fel a vásárlók figyelmét.
Nem az Egyesült Királyság az első, aki kormányzati szinten foglalkozik a loot boxokkal, Belgium ugyanis már korábban betiltotta a virtuális dobozok értékesítését, a világon elsőként. Kína pedig bejelentette, szabályozni fogja, hogy a játékosok naponta hány ládát nyithatnak ki.
Ne maradj le semmiről, kövess minket Facebookon is!
